28.rész

2012 Austin

Meddie mindig is szeretett volna az Államok ezen részén lazítani kicsit, így nem volt kérdés, hogy elhívjuk őt is. Három nappal érkezett előbb a pályára lépés előtt, így volt időnk, együtt lenni, anélkül, hogy a sajtóban dokumentálták volna az életünket.

-Mi baja Larának? – nézett végig a duzzogó barátnőmön Meddie.

-Duzzog – adtam hangot kuncogva gondolatomra – mert az esküvőről kérdezett, és nem adtam egyértelmű választ.

-A legjobb barátnőm, és nem képes elmondani mi az a nagy lépés – sóhajtott olyan panaszosan, mintha legalább arra kényszeríteném, hogy bikiniben ácsorogjon egész nap télen a kertben.

-Nők – mormogta Kimi sunyi vigyor mellett – türelmetlen egy népség!

-Az egész miattad van, úgyhogy lehet befogni – durcizott tovább barátnőm.

-Én csak ezt hallom: bla bla bla – gonoszkodott tovább a finnem – hiszti királynő!

-Tudod… mikor együtt vagyunk, néha elkap egy érzés… - kezdte Lara – mélyen, belűről jön… az inger, hogy MEGÜSSELEK! – fejezte be hangosan, nevetve ittam koktélomba, állandóan csesztették egymást.

-Ugyan – legyintett mindentudón Kimi, majd mellém zuttyant – kajás vagyok!

-Felhívom Sebet, hogy mikor érnek ide – nyúltam mobilom után. Míg én elintéztem a telefont, a többiek megálmodták mit is akarnának vacsorázni, a szállodánk egyik kis külön terme volt lefoglalva számunkra – most indultak, majd az étteremben csatlakoznak hozzánk.

-Remek – mosolyodott el tesóm, szemmel láthatóan örült annak, hogy rendeződni látszott a viszonyunk Sebastiannal.

-De jól megy egyeseknek – vigyorgott ránk Heikki a lift előtt. Mi be ők ki szálltak volna.

-Megtehetem – vont vállat sunyi mosoly mellett Kimi, mire hátba vágtam – naa!

-Ana másként látja – puszilt meg engem üdvözlésképpen.

-Nem, Ana el van szemtelenedve! – hajolt hozzám egy gyors csókra

-Másként hát – bólintottam – Cathy?

-Holnap érkezik csak.

-Nincs kedved velünk vacsizni? – kérdeztem rá híretlen ötlettől vezérelve, Kimi helyeslően bólogatott

-Aranyosak vagy, de programom van. Jarri elkísért, és míg nem jönnek az asszonykák holnap… - vigyorgott ismét – mondanám, hogy gyere… - nézett Kimire, elnevettem magam, és beszálltam a liftbe.

-Mi van alkesz, nem mész? – szúrt oda Lara mikor Kimi is belépett.

-Mi van hisztis még mindig úgy viselkedsz, mint egy óvódás? – vágott vissza élből.

-Szólj már az uradra!

-Szólj már a barátnődre – utánozta nyekergő hangon, ami általános nevetést eredményezett. Az étterem igazán kitett magáért, kellemes hangerőn szólt a zene, csodás hangulatú, ám de szolid díszítés és minőségi, behűtött pezsgő várt minket. Nem sokkal később megérkezett Sebastain és Hanna is, és bár tartottam attól, hogy lesz bennem némi feszengés, mivel így, együtt vagyunk, de félelmem feleslegesnek bizonyult, jól éreztem magam a bőrömben.

-Nem is tudom mit kérjek… - olvastam a kínálatot csücsörítve, mindegyik étel remekül hangzott…

-Na, most már elég. Játszotok itt az ideginkkel – nézett nagy, befolyásoló tekintettel ránk Lara – azt akartátok, hogy nagyjából együtt legyen a társaság. Íme. Együtt vagyunk. Halljuk a részleteket!

-Ja, hogy ti csak azért jöttetek ide, hogy megtudjátok mi is történt múlthéten? – vontam, fel szemöldököm somolyogva. Olyan ritkán adódott ilyen lehetőségem, hogy ennyi ideig szórakozzam kedvenc barátnőmmel…

-Kimiii – kezdte szívszaggatóan.

-Ehh, addig hisztizik, míg nem mondjuk el – pillantott rám a finnem.

-Jól látod – helyeselt bőszen Lara.

-Oké. Múlt héten összeházasodtunk Vegasban – mondta ki könnyedén Kimi. Lara eltátotta száját, míg Hanna kiköpte az italát.

-Tessék? – hördült fel aztán.

-De…

-Én ott akartam lenni! – sóhajtott fel Meddie – egy tesóm van az is titokban megy férjhez… nee már!

-Seb? – fordultam felé, ő csak vigyorogva a fejét rázta.

-Hát… ez úgy illene rátok, azt hiszem.

-Ennyi? – tudakoltam somolyogva.

-Igazából én is szerettelek volna mennyasszonyként látni – sóhajtott fel – sőt… esetleg…mindegy – legyintett – szóval azt sajnálom, hogy lemaradtunk erről, de azt nem, hogy megettétek.

-Mégis miért kellett titokban? – nézett csalódott kiskutya tekintettel Lara – én már láttam magunkat a ruha szalonban…

-Bocsáss meg – pillantottam a lehető leg ártatlanabbul rá.

-Gratulálni senki nem akar? – tárta szét karjait Kimi meglepetten – méér’ maradtunk le… nem láttalak… de egy nyamvadt gratulálok?

-Bocs, de én még sokkban vagyok – nézett ránk Hanna – eléggé meglepődtünk… na, nem mintha nem örülnénk!

-Remek – forgatta meg szemeit Kimi, s felém fordult – megérdemelnék, hogy tovább szívassuk őket.

-Mivel??? – meredt rám a tesóm.

-Hát – kezdem vigyorogva – az eredeti ok, miért azt szerettük volna, hogy nagyjából együtt legyenek a számunkra fontos emberek, az nem az esküvő.

-Annyit basztattok minket, hogy elhatároztuk egy kicsit megszívatunk benneteket – nyúlt a pohara után Kimi.

-Ezért esküdtetek nélkülünk? – nézett bociii szemekkel Meddie.

-Grey féle boci nézés – mormogta Kimi – ezt a húgod is gyakran használja…

-Ne tereld a témát!

-Szóval nem volt semmi féle esküvő Vegasban. Majd csak lesz, de Finnországban.

-Most mi van? – pislogott értelmesen Hanna.

-Nem volt esküvő? – hüledezett Lara.

-Dehogy volt – dőlt hátra lazán Kimi – ti se gondoljátok komolyan, hogy egy lepukkant Elvis imitátoros pap előtt veszel el Anát!

-És mi ez a finn dolog? – érintett meg Sebastian.

-Szezon végén feleségül veszem Anát, Helsinkiben – felelte helyettem Kimi, felállt, s a pulthoz lépve leemelt róla egy köteget – tessék Sebas – nyújtotta felé a borítékot. Én tudtam, hogy a meghívó van benne, épp ezért különleges volt a pillanat, és talán a megbocsájtásé is a finn részéről….

-Mutii – hajolt oda Hanna is, én pedig a lányok felé nyújtottam a két borítékot.

-Szóval a nagy lépések… azt takarta, hogy megvan a dátum, a hely, a minden? – hadarta újjá éledő izgalommal Lara.

-Is – biccentett Kimi – mert még mindig nem ez az igazi ok…

-Ezek után mi jöhet még?

-Jövőre nem dolgozom az ICE One Racingnek – jelentettem be – abbahagyom a fotózást, legalábbis egy időre.

-De, hát ez … az életed, a hobbid, a szenvedélyed…

- Hihetetlenül bénák vagytok – nevetett fel Kimi.

-Csak egy időre – vigyorogtam ismét – ugyanis kisbabát várok.

-Baba? – nézett nagy szemekkel Seb – kisbaba?

-Mi már egy ideje beszélgettünk arról, hogy akarunk gyereket – vallottam be – és bár nem pont így terveztük, de valaki, valahol meghallotta a kérésemet…és megfogant. Vicces, de pont a finnországi nyaralásunk előtt, amikor a srácokkal játszva epekedve vártam, hogy én is teherbe essek…

-Látod, a sors is így akarta! – nevetett fel Meddie és felugrott, hogy hozzám léphessen – úgy örülök Ana!

-Én is – nevettem ölelésében.

-Na, most gratulálunk! – csoportosultak körém a lányok is.

-De jól vagy? Mit lehet tudni…. róla? – pillantotta hasamra Sebastian, miután óvón átkarolt.

-Állj! Te tegnap ittál! Meg buliztál is! – meredt rám Lara.

-Igazából nem – kuncogtam – míg te bementél én kiöntöttem a borom, és szőlőlevet töltöttem helyette. Bár egy fél pohártól nem lenne bajom. És szerinted Kimi engedett volna terhesen bulizni? Valóban pár helyen voltam velük, de maximum egy vacsora vagy egy könnyed beszélgetés erejéig a bárban.

-Cseles!

-Szóval, mit lehet tudni a pöttömről? – fordított maga felé Seb, majdnem elnevettem magam.

-Kb. a hetedik hétben vagyok, és minden rendben eddig. Ennyi a lényeg.

-Esküvő, gyerek… hát nem aprózzátok el – ölelte meg tesóm nevetve Kimit is.

-Mindketten ezt akartuk – húzta féloldalas mosolyra ajkait, és kezét derekamra csúsztatva magához vont – mondhatni tettünk bizonyos dolgokat, de azért minket is meglepett, hogy ilyen hamar összejött a kiskrapek.

-Kiskrapek? – vigyorgott Seb – és ha lány?

-Várjál – kuncogott bele Meddie – ugye vágod, hogy mi ikrek vagyunk?

-Igen, vágom – sóhajtott Kimi.

-A durva, hogy anyáék is ikrek voltak…

-Egyenlőre ő egyedül van – fektettem tenyerem pocakomra – mármint még csak egy rutin vizsgálaton vagyok túl, szóval, kiderülhet még, hogy ikrek…

-Óóó két baba – sóhajtott elérzékenyülve Lara.

-Hú – forgatta meg szemeit Kimi – de nők vagytok… még semmit sem tudni, de ti már a kölyök lagziját tervezitek kb…

-De ez annyira remek hír! – felelte könnyedén Hanna, miközben élvezettel simultam az ölelő karokba, jó érzést váltott ki belőlem, ahogy Kimi a hasamra csúsztatja kezeit.

-Vacsorázzunk – mormogta fülembe – keveset ettél ma, és mivel már ketten vagytok…

Mmm, az aggódó leendő apuka! Már imádtam Kimi ezen szerepét, mi lesz, ha megszületik a babóca… vagy babócák?

2012 Brazília

Édes, édes álomból riadtam fel, arra, hogy nagyon hányingerem van. Kipattantam az ágyból és egyenesen a fürdőbe rohantam. A héten a harmadik reggeli rosszulléttel küszködtem. És nem is értettem miért reggeli, mikor egész nap kitart?!

-Ana – lépett be Kimi, ekkor már a számat öblítettem ki – jól vagy?

-Ühüm – szuszogtam a pohárba – remélem, nem tart ki végig…

-Hogy segítsek? – simította kezét hasamra.

-Ööö… ne nyomkodd a hasam most – pillantottam rá a tükörből – és… hát… lecserélhetnéd a tusfürdődet – sütöttem le szememet.

-Zavar az illata? – kérdezett vissza.

-Nagyon – fordultam felé – ne haragudj, de… szédülök az illatától.

-Jól van – cirógatta meg arcom somolyogva – mikor beszélsz az orvossal?

-Ma – cirógattam automatikusan hasamat – remélem, minél előbb mehetünk hozzá!

-Olyan kíváncsi vagyok rá – sóhajtotta vágyon, arcára fektettem kezem.

-Előbb még egy verseny – somolyogtam.

-Nincs sok kedvem hozzá – húzta el száját – kilencedik hely? Ehhh…

-Hé, mi ez a depi hangulat?

-Nincs depi hangulat – morogta – csak kicsit tele a faszom azzal, hogy nem tudunk összerakni egy normális időmérőt. Remélem, jövőre jobb lesz a helyzet!

-Tudom, hogy nem vigasztal, de jó kis visszatérő éved volt. És bár tudom, hogy lehetett volna jobb is – folytattam gyorsan, mikor láttam, hogy bele akar szólni – de én így is büszke vagyok rád. A lehető legtöbbet kihoztad magadból, és tudtodon kívül az egész csapatot húztad magaddal.

Válasz helyett hosszú puszit nyomott homlokomra, mellkasára fektettem kezeimet, kedves, intim volt a pillanat. Aztán meg löktem el magamtól, a reggeli rosszullét második felvonása következett…

Az utolsó, munkával töltött versenyhétvégémen kitettem magamért, rekord mennyiségű képet készítettem a finn autójáról. Az évad végi kiállításhoz már csak azok a képek hiányoztak, amiket itt készítettem. Igazán elégedetten rágcsáltam az olyan nagyon megkívánt kekszet a finnem pihenőjében. Pár óra volt már csak az év utolsó versenyéig, bár meg sem látszott, hogy a fináléban vagyunk. Az, hogy ki kapja a  vb címet még mindig kérdéses volt, és ez az egész cirkuszra egy feszült, idegeskedéssel s izgalommal teli hangulatot akasztott. Némely emberben, szituációban volt csupán felfedezhető, hogy ezek után egy kis lazítás jön… Például a mi homeunk… Bár Kimi még harcban volt a harmadik helyért őt nem igazán érdekelte ez, így nem kellett három órás mentális felkészülés neki. Mivel áltatom magam? – nevettem fel, neki soha nem kellett…. fejben igen is összerakta, amit kellett, de ehhez nem volt szüksége segítségre. Tudtam, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy a lehető legjobb helyen végezzen, de én azért mégis csak izgultam, hiszen…olyan jó lett volna a harmadik helyen végezni összetettben.  Rengeteg munka volt ebben a z évben, és csak mi tudtuk igazán Kimivel, hogy mennyit is vett ez ki belőle, és nem is feltétlenül fizikailag… valamint, hogy mennyit tett a háttérben, a rivalda fény háta mögött azért, hogy ez a csapat most ott legyen, ahol…

-Mi a…. – sóhajtottam összevont szemöldök mellett, mikor Kimit mutatták, hogy a szervizúton kóvályog. Mit csinálsz? A pitwall felé sandítottam, Mark is csak a fejét rázta. Na, ebből lesz ám a szenzáció Kimi Räikkönen eltéved az utolsó futamon!  Ez a kis vicces momentum kizökkentett az izgalmas állapotból, amit Sebastian okozott. A rajtnál, amikor megpördült… kicsúszott a pohár a kezemből, és mikor megláttam, hogy Kimi félelmetes reflexeink köszönhetően el tudta kerülni a vele való ütközést… még lélegezni is elfelejtettem. Figyeltem a közvetítést, és mikor azt mutatták, hogy pár home-nyival arrébb Dasha mennyire örül ennek azt éreztem, hogy átmegyek a vörösökhöz és a hajánál fogva rángatom ki a garázsból… Persze ezt a tengernyi érzelmi vihart ráfogtam a bennem növekvő életre… Végül Sebastain gond nélkül célba ért, megszerezve a harmadik világbajnoki címét. Hirtelen nem is tudtam, hogy sírjak e vagy nevessek, így egyszerre tettem mindkettőt. Büszke és boldog voltam, elsősorban a finnem káprázatos visszatérése miatt, no, és persze az a szőke német is örömöt okozott nekem az első helyen…

2012 Finnország

Szórakozottan simítottam végig a szoknyámon, Kimi kezem után nyúlt, és felém fordította pillantását.

-Mire gondolsz? – mormogta, szerintem arcomon is tükröződött azaz érdekes hangulat, amiben voltam.

-Hogy – kezdtem, de belekuncogtam – én nem tudom ezt hogy csináltuk – mutattam hasamra – de nagyon örülök neki.

-Én tudom hogy csináltuk – húzta kaján vigyorra ajkait – Ana, világbajnok vagyok, naná, hogy a fiam is gyorsan megfogant!

-Te eszemet finn – hajoltam hozzá nevetve egy csókért – és mi ez, hogy a fiam?

-Észrevetted, hogy a Räikkönen családban CSAK férfi utódok vannak? – méregetett.

-Igen – bólintottam – de Greyéknél meg csak nők!

-Ráadásul ikrek – mormogta ismét – jó ég, mit kezdek én két csajjal!

-Micsoda? – nevettem megint – most meg már két kiscsaj? Kimi, te beszívtál?

-Elnézem, hogy pimaszkodsz, mert a hormonjaid így is túltengnek!

-Hát kösz – forgattam meg szemim. Nyílt a rendelő ajtaja, s az orvosom asszisztense lépett ki.

-Miss Grey – mosolygott rám – jöjjenek. Dr. Anja várja önöket.

Izgatottan néztem a páromra, majd besétáltunk a rendelőbe. Hát végre itt voltam, a kis pocaklakómmal!  A szokásos rutinvizsgáltok, s vérvétel után ott tartottunk, hogy ultrahang vizsgálat következzék.

-Figyelembe véve, hogy több ikerpár is előfordult a családjában Ana, nem lennék meglepve, ha ön is ikerterhesség elé nézne – somolygott.

-Mi se – ingattam fejem.

-Tudják az ikerterhesség az első trimeszter felénél észlelhető. A hogy számoltunk ön a 8-9 hét környékén jár, szóval most ki fog derülni minden.

Erősebben fogtam Kimi kezét, éreztem, ahogy szívverésem felgyorsul. Hideg gélt éreztem pocakomon, majd a fejet.

-Itt is van – fordította felénk a képernyőt pár pillanattal később – pontosabban vannak. Valóban ikerterhesség elé nézünk Ana. Gratulálok!

-Ikrek? Tényleg ikrek! – meredtem a képernyőre. Tisztán kivehető volt a két kicsi baba…a mi babáink…

-Kettő… - mormogta Kimi – kettő…bakker!

-Jó vagy? – mosolyogtam könnyeimmel küszködve.

-Persze… - szusszantott – és legalább mindkettő lány lesz? – nézett fel az orvosra, az általam imádott féloldalas mosoly játszott ajkain. Szerintem simán sokkot kapott a hírtől, hogy kapásból kettő gyerekünk lesz.

-Tisztán kivehető – mutatott a képre – hogy kétpetéjű ikrekről beszélünk az önök esetében. Ez azt jelenti, hogy egy fiú, egy lány. De vannak olyan kivételes esetek, amikor azonos neműek lesznek, annak ellenére, hogy nem egypetéjűek.

-Mint mi – suttogtam – Meddie és én. Kétpetéjűek vagyunk, de ikrek…

-A genetikát hordozza tehát – bólintott – egyelőre még kicsik ahhoz, hogy megtudjuk a nemüket.

-És mikor tudhatjuk meg? – kapta tekintetét a monitorról a dokira.

-A 12 héttől elméletben, sok esetben gyakorlatban is látható már, de ezek nem 100% információk. Biztosat csak hetekkel később tudunk majd. Az, hogy ikrek komplikáltabbá teszi a terhességet Ana. Ne ijedjen meg, nincsen baj, csupán lesznek plusz vizsgálatok, szűrések, a babák és az ön érdekében is. Én magam is nem egy probléma mentes terhességet kísértem végig. Ne aggódjanak, vigyázni fogunk mind hármójukra.

Bő két órát voltunk a vizsgálóban, s mikor kiléptünk onnan egyszerűen képtelen voltam nem nevetni. Boldog és felszabadult voltam, két pici és egészséges babával.

-Kims, bebeszélem, vagy tényleg látszik? – fektettem tenyerem hasamra.

-Tényleg látszik – mosolygott rám, s példám követve pocakomra tette kezét – Ana… két gyerek. Kettő!

-Hallottam – sóhajtottam somolyogva – tudom, nem így terveztük, de…

-Ana – vágott bele – egy cseppet sem bánom! Tényleg azt akartam, hogy legyen gyerekünk. Minél előbb. Az az álomkép, amit elmeséltél… basszus rengetegszer jött fel bennem. Akarom és kész. Illetve akarom őket – javította ki magát vigyorogva.

-Kapásból három Geryt kapsz – hunyorogta.

-Aaam bébi – csókolt szájon – azért itt lesz Räikkönen is – húzta végig mutatóujját hasamon.

-Lesz ám – bólogattam, hmm, ha két fiú lenne… Két Räikkönen fiú… te jó ég, mit kezdenék én három Räikkönen férfival?

Sziasztok!

Volt itt minden variáció, miszerint volt esküvő, nem volt… Nos 24 igen és 14 nem szavazat érkezett a kérdésre, miszerint volt e esküvő. Bíztam abban, hogy többen hisztek, hogy volt :)

A részről: nem annyira véletlen az, hogy a nagy események egyszerre történnek. Bízom benne, hogy elhittétek a sorokat olvasva, hogy volt esküvő :) ha már szivatás volt :D

Volt pár rész, ami kicsit… hm… erotikusabb vonalat képviselt, Ana is utal rá a mostani fejezetben, hogy nagyjából mikor jött össze a baba, babák :D Az esküvő pedig… én már akkor szerettem volna, mikor kibékültek, de beláttam, az olyan korai, elkapkodott feelinget hozott volna, és azt nem akartam :/ Viszont… többötöknek feltűnt, és ennek megint csak örülök, hogy amint Ana, Kimi é Seb kapcsolata teljesen helyre  áll, Ana nem fog két világ közt őrlődni. Tehát… lassacskán befejeződik a történet. Az viszont 100% hogy a befejezést úgy írom meg, hogy folytathassam egy második évaddal… :P

Csütörtökön érkezik új rész. Egy meglepetés :D Meg majd… meglátjátok :)

Addig is várom a véleményeket, úgy 8 komment? :) :P

L.