IceWorld - Hét

Kimi nem kicsit volt dühös az egész hétvégés mizéria miatt. A szabadedzések sem úgy mentek, ahogy ő szerette volna, erre jött még pluszban a kormánygond, és, a hab a tortán, mindenki őt figyelte, lesték minden mozdulatát, hiszen két év után először gurul pályára, éles versenyben.

-Mi a gond? – nézett Mark a telemetriai adatokról a finnre – a második szektorban sok időt veszítesz.

-A kormány a gond – sóhajtott fel – nem fekszik a vezetési stílusomhoz. Nem elég jó!

-Tudom, hogy nagyon érzed az autót, és a hibáit is, de egyelőre nem tudok jobbat adni neked.

-Egyenlőre nem tudok jobb szektort futni akkor – meredt rá – Slade, a fenébe is, nem úgy reagál a kormányom, ahogy én akarom, mit vársz tőlem, varázsoljak?

-Enstoneban már dolgoznak az új változaton, ha minden jól megy Malajziába már azzal mész – bólintott – addig is, csináld azt, amit szoktál. Vezess zsigerből..

Mark szó nélkül lépett ki, Kimire néztem.

-Mit gondolsz az időmére?

-Simán be tudok jutni a Q2-be – felelte – szerintem a aQ3-hoz is megvan a tempó, de majd meglátjuk…

-Héé Kimpa – simítottam végig hátán, rám emelte tekintetét.

-Én csak… jó lenne malőrmentesen menni – elmosolyodott – de azért jó itt lenni.

-Ezt akartam hallani – csókoltam meg gyengéden.

Két órával később váltott zöldre a boxutca lámpája, s kezdődött meg az első időmérő. Visszafojtott légvétel mellett figyeltem a monitorokat, rengeteg adat villant fel, tizedmásodpercről tizedmásodpercre mutatva Kimi sebességét, az E20 motorerejét, a hőfokokat, az üzemanyag szintet… Nem volt rossz a körideje, mondjuk az én vérnyomásom már mérhetetlen állapotban volt, mikor már csak öt perc volt vissza, Mark meg még nem küldte ki, és kieső helyen volt. Két másodperccel később, egyszerre mozdult meg az a nyolc ember Kimi körül, s 4 mp múlva már a pályára gurult. Mindig lenyűgözött ez a profin megszervezett csapatmunka. Világos volt a taktika, egy gyorskör, amivel előreugrik. De a középső szektorban az ideje messze a legrosszabb volt.

-Mi a  GOND? –nyomta a rádiót egyből Mark, végigfutatta tekintetét a monitorokon, elméletileg nem lehetett gond.

-Hibáztam – reagálta a finn – felérek?

-Igen – vágta rá Mark, így Kimi elvette a gázt.

-Kimi, nyomd neki, így nem érsz fel – utasította, néma csend a válasz – Kimi! A szentségit – nézett a srácokra – csináljátok meg azt az átkozott rádiót.

Képtelen voltam elhinni, hogy egy ilyen kis szarság miatt Kimi már a Q2 be sem jutott tovább. A 18. helyen zárt, előre láttam erre ugrani fog a média is… Csalódottam mentem fel irodámba, hogy egyeztessek Sol-al. Mire Kimi beért a boxba ismét lementem, automatikusan benyitottam öltözőjébe.

-Azt hittem, egyedül vagy – néztem a srácokra – mit akarsz mondani a sajtónak?

-Ez elég … szar így – vonta meg vállát – ami történt. Elbasztam a kört, és nem értem fel ennyi. – sóhajtotta dühösen, ismertem, ilyenkor nem pátyolgatni kellett, az csak jobban felhúzta.

-Öt perc múlva jön Sol – feleltem – adj most interjút, és szabad a délutánod.

Kiléptem, és Nitta után indultam, Romaine miatt neki is készülnie kellett már, főként, hogy ő a Q3 ba is bejutva, sokkal előrébb volt a finnél…

-Liina – jött be Kimi az irodámba, tekintete ’neharagudjhogyhibáztam’ féle volt.

-Kimpa – öleltem meg – a pontokat holnap osztják.

-El tudsz szabadulni ? – kérdezte, miközben magához szorított.

-Megpróbálok – sóhajtottam – de most még egy picit dolgoznom kell – túrtam hajába, ajkait enyémre csúsztatta, csókja vad és felajzott volt, mint ahogy halk morgása is. Mikor elvált tőlem, kicsit kapkodta levegőjét.

-Mennem kell – nézett rám azokkal a szép szemeivel, bíztatóan bólintottam.

-Szeretlek ám – simogattam meg arcát.

-Én is szeretlek – visszahangozta, majd kilépett. Még jó, hogy ennyien tartoztak alám, mindenki Kimivel akart interjút készíteni, nem győztem ismételni nekik, hogy a hivatalos sajtótájékoztatón kívül nem akarjuk terheli a pilótákat. A finn végül elég pozitív nyilatkozatot adott, bár tényleg dühítő volt, hogy míg ő a 17. helyen áll, Romaine ugyan azzal az autóval a harmadikon… Bő két óra múlva léptem ki irodámból, ő már a hotelben volt.

-Megjöttem – szóltam hangosabban, amikor benyitottam hozzá, a kanapéra dobtam felsőm, a szobába érve szembesültem a látvánnyal: az ágyon feküdt, valami műsor ment a tvben, de álmos tekintete azt mutatta leginkább aludt.

-Gyere ide – emelte fel kezét, lerúgtam magas sarkúm, s kosztümszoknyám ledobva ölelésébe kucorodtam – nem akarsz tovább vetkőzni? – puszilt nyakamba.

-Nem – nevettem – ezt is csak azért vettem le, mert kényelmetlen benne feküdni – feléje fordultam és hosszan megcsókoltam – hacsak te nem akarsz levetkőztetni – pillantottam rá kacéran.

-Édeske, attól merevedésem van, hogy a formás kis feneked mozgott az előbb az ölemben – susogta nagyon kaján hangon.

-Mutasd csak – simítottam ölébe, ajkamba haraptam az érzetre – de te álmos vagy – néztem rá nagy szemekkel.

-Aaa – csúsztatta kezét mellemre, miközben nyakam kezdte csókolgatni – én jelenleg kiéhezet, vagyok. Rád.

-Hm – hunytam le szemem – akkor valamit tennünk kell…

-Máris betegyem? – harapott meg, mosolyba szaladtak ajkaim.

-Kis kanos perverzem – túrtam hajába hogy meg tudjam csókolni, kezeim fejem fölé nyomva kényeztette tovább testem…

-Te nem mész edzeni ? – pillantottam rá, bő egy óra múlva.

-Ilyen intenzív ágytorna után már nem kell – vigyorgott.

-Bolond – emeltem meg fejem egy csókért, mellettem könyökölt, míg másik kezével hasamra rajzolt szabálytalan formákat.

-Ha – hajolt ismét nyakamhoz – lezavarunk még egy menetet, bőven meglesz a kellő testedzésem…

-Perszeee – nevettem – na Bajnok, végy erőt a magadon és a…

-A? – kapta fel fejét, hatalmas mosoly ült arcán.

-A kukidon – nevettem fel hangosan – és mássz ki az ágyból.

-Te most azt mondtad az én farkamra, hogy kuki ? – meredt rám – azt hiszem, párszor bizonyítottam, hogy ez rég nem az… te szemtelen nőszemély – forgatta meg szép szemeit – hát az eszem megáll.

-Vagy inkább ez fel? – csúsztattam kezem ölébe.

-Szemtelen és perverz – folytatta vigyorogva – este ezért kegyetlenül magamévá teszlek… de most megyek. Igen el, de nélküled – pillantott rám méltóságteljesen, de ajka megrándult a vigyortól.

-Az eszed ment el – dugtam ki a nyelvem, nevetve kapott utána ajkaival, amiből persze csók lett. Gyorsan lezuhanyozott, az ingébe bújva csináltam szendvicset magamnak.

-Most komolyan így hagyjalak itt? – ölelt át hátulról, bőre még néhol nedves volt, mezítelen testét egy száltörölköző fedte csupán – gyengém, mikor a cuccaimban vagy…eszelősen sexi...

-Nekem sincs okom panaszra – fordultam meg kezei közt, édes csókot váltottunk – este vacsi nálam?

-És sex nálad – csapott fenekemre, ahogy elment mellettem a szobába felöltözni. Tálcára pakoltam a szendvicseket, és az ágyra helyezkedtem vele, mikor bementem ő akkor vette fel rövidnadrágját.

-Van főtt kaja is a hűtőben – közölte.

-Tudom, de nem arra vágyom –vigyorogtam – és ha most sokat eszem, nem tudok vacsizni.

-Még jó, hogy szeretsz enni – kuncogott. Ekkor kopogtak. Magára varázsolt a pólót és kiment, Toni hangját hallottam meg, azt hiszem, most fogunk lebukni…

-Jössz velem edzeni? – szólt Kimi.

-Aha – felelte – amúgy szia Liina! Meg ne szólalj Kimi, ott a pulcsija a kanapén – nevetett fel.

-Akkor mindegy – jött a válasz, hanglejtése alapján szinte láttam magam előtt, ahogy megrántja vállait – Kicsim –lépett be újra hozzám – kb két óra múlva jövök.

-Felforgatott ágy, Liina Kimi ingében…. tuti screabloztatok – dőlt az ajtófélfának vigyorogva Toni.

-Haha – néztem rá – vicces vagy…

-Na most komolyan srácok – nézett ránk felváltva – csak kamatyoltok, vagy összejöttetek?

-Együtt vagyunk igen – felelte Kimi.

-És Jenni? – nézett rá, azt se mondtuk el otthon, hogy ők nincsenek együtt, mert abból összerakták volna már, hogy mi kibékültünk, vagy ki fogunk…

-Szakítottam vele – folytatta – még a teszek alatt. Mikor otthon voltunk, mi már együtt voltunk akkor.

-Na végre – sóhajtott fel – ember az a nő, egy idióta ribanc volt, ne is haragudj Kimi, de abszolút nem illett hozzád.

-Nem is szerettem – felelte nemtörődöm módon, ők olyan rég voltak barátok, hogy mindannyian tudtunk Toni elszólása nem fogja megbántani Kimit.

-Hát azt tudtuk – bólogatott – örülök nektek.

-Mi is – mosolyodtam el, Kimi édes csókot adott.

-Majd jövök- mosolyogott rám – szeretlek!

-Én is szeretlek – adtam puszit puha ajkaira, ők elindultak, de még hallottam, ahogy Toni azt mormogja Kiminek ’remélem most már nem mentek szét többször…’

Kimi szemszöge:

-Mikor akartátok elmondani, hogy kibékültetek? – kérdezte Toni.

-Malajzia után elmegyünk egy kicsit lazítani, Ibizára előtte viszont hazamegyünk még, és, hát akkor…

-Csodás. Anyád de ki fog akadni, hogy nem mondtad el – nevetett fel.

-Annyira fog örülni, hogy újra együtt vagyunk, hogy remélem, elfelejti ezt az aprócska tényt – hümmögtem.

-Most már dolgozz is, ne csak dumálj – morgott rám Mark. Sóhajtva feküdtem a súlyzó alá. Toni szavai eszembe juttatták azt az estét, amikor Liina először volt nálunk, mint barátnőm.

„-Hova, hova? – kérdezte anya, mikor felvettem a kabátom.

-Liinához – feleltem.

-De fél óra múlva jön át – nézett rám meglepetten.

-Tudom, de előtte beszélni akarok vele – válaszoltam – majd jövünk – kiáltottam vissza az ajtóból.

-Azt ne mondd, hogy izgulsz – néztem rá, miközben ő egyik felsője után a másikat próbálta fel – ismered a szüleim…

-Igen, de ez most más – nézett rám kétségbeesve.

-Liina – fogtam meg kezét- imádnak téged a szüleim, nem is most jössz először, gondolj ennek az előnyére.

-Igazad van – bújt hozzám. Nem sokkal később nyitottam be hozzánk.

-Anyukád mondta, hogy egyetemre akarsz menni – nézett anya Liinára – Kimit is rávehetnéd egy kis plusz tanulásra…

-Anya – néztem rá mérgesen.

-Semmi anya – ingatta fejét – állandóan a garázsban lógtok, meg a gokart pályán…

-Mert ezt akarom csinálni – meredtem rá – több bajnokságban is versenyzem párhuzamosan, és tudom, hogy nektek sem könnyű, de eddig támogattatok.

-Kisfiam, mi mindig támogatni fogunk téged- sóhajtott anyásan – mi csak azt szeretnénk, hogy több lábon állj az életben.

-Jövőre magántanuló leszek – közöltem döntésem, bár nem biztos, hogy most kellett volna – te is tudod, hogy az autóban nekem nem kell főiskolai végzettség.

-Rendben Kimi – szól apa – próbáld meg. De van egy feltétel. Nem állhat csak abból az életed.

-Ha akarnék, se tudnék csak úgy élni – pillantottam Liinára mosolyogva, szégyenlősen csukta le szemeit, hogy aztán pillái alól felnézve rám teljesen megigézzen…

-Ott tartottunk – folytatta anya, biztos, hogy felfigyelt erre a néma üzenetre köztünk – hogy egyetemre mész.

-Igen – bólintott Liina – kicsi korom óta tudom, hogy mivel akarok foglalkozni, és, hogy mit kell érte tennem. Igaz hogy még van pár évem addig.

-Nagyon céltudatos ifjú hölgy vagy – szólt bele apa – Rami, te miért nem tudsz egy ilyen barátnőt találni?  Vagy legalább egy mellett kitartani… - elvigyorodtam, na, megint kezdődik.

-Most miét Leenával már három hete együtt vagyunk – vágta rá, Liina elfojtott egy nevetést.

-Ép mint Katja – jegyezte meg halkan, hogy csak én halljam, cinkos pillantást váltottunk, a tesóink kb 4 napig jártak egymással…

Egyáltalán nem bántam, hogy vége a vacsinak és felmehetünk. Először is mert Liina olyan észveszően szép volt, hogy nagyon vágytam arra, hogy végre úgy igazán megcsókolhassam. Másrészt, mert az első vacsi, mindig kínos egy kicsit. Még így is, hogy ismerték már a barátnőm.

-Szeinted a szüleink nagyon kiakadnának, ha együtt töltenénk az éjszakát?  - kérdeztem, míg az ölembe húztam, kicsit ijedten nézett rám.

-Háát…

-Ina, nem azért mondtam, mert le akarlak fektetni – simogattam meg arcát – csak szeretnék melletted lenni, és úgy elaludni, hogy karjaimban vagy…

-Ez nagyon jól hangzik Kimpa – súgta, és megcsókolt. Filmet néztünk, az ágyon fekve, megőrjítet közelsége. Az édes illata úgy hatott rám, mint valami szer, érezni akartam puha bőrét, amiből fakad ez a finom illat… Hosszan csókolóztunk, miközben hozzám simult, éreztem ahogy száguld a vér az ereimben. Mindketten enyhén kapkodtuk a levegőt, amikor elváltunk egymástól.

-Liina… az hiszem… én le akarok feküdni veled – simogattam meg arcát.

-Kimi – szólt vékony hangon.

-Nem most rögtön – nyugtattam – nem elöltetek semmit… csak szeretném, ha tudnád, hogy…. vágyom rád.

-Jaj Kims – ült fel.

-Mi baj? – emeltem meg fejét állánál fogva – rosszat mondtam? Ina, én tényleg várni fogok rád, amíg úgy nem érzed, hogy… megtennéd.

-Tudom – nézett fel rám, éreztem, hogy zavarban van, én magam is abban voltam – Kimi, én még nem… voltam…együtt senkivel…

-Kicsim – pusziltam meg – én sem… Meglepetten és egy kicsit megkönnyebbülten nézett fel rám.

-Én azt hittem….

-Volt barátnőm igen, de elég fiatalok vagyunk… szóval, és az nem volt szerelem…

-Miért ez az? – súgta.

-Liina… én szerelmes vagyok beléd –mondtam ki azt, amit napok óta akartam, de valahogy nem volt merszem hozzá.

-Kimpa – súgta ismét – én is szeretlek téged… „

-Kimi – szólt hangosan Mark – elég.

-De miért óbégatsz? – vettem magamhoz a törölközőm.

-Mert már háromszor szóltam – felelte – merre jártál?

-Hát – vigyorodtam el –eszembe jutott  egy régi napnak az emléke.

-Nos, biztos valami mocskos dologra gondoltál – szólt bele Toni – ugyanis vagy hússzal több emelést csináltál a kiírtnál…

-Időbe szóltál – morogtam.

-Én szóltam, de nem reagáltál – vonogatta vállát Mark, mindannyian tudtuk, ha valóban nagyon szólni akart volna, azt meghallottam volna…

-Ezt megjegyeztem – mutattam rá gonosz vigyor mellett.

 Szó szerint még a gatyámból is folyt a víz, kénytelen voltam lezuhanyozni, mielőtt felmentem Liinához.

A hotelben helyette egy levél fogadott, miszerint az szobájában vár, összedobáltam a cuccaim, és átmentem hozzá.

-Hello Bajnok – nyitott ajtót nevetve – remélem éhes vagy!

-Eléggé – bólintottam- gyere már ide – húztam magamhoz, végigsimítottam hátán egészen formás fenekéig. Hosszan csókolóztunk, éreztem, ahogy elkezd szűkülni a nadrágom.

-Kívánós vagy? – mosolygott ajkaim közé, válaszul még szorosabban nyomtam csípőm övének.

-Te mindig felizgatsz – vallottam be a nyilvánvaló tényt. Azt hittem, valami olyasmit mondd, hogy kibírom e vacsi utánig, vagy, hogy húzza az agyam és miután kicsit matat, a nacimban aztán, nevetve otthagy, de e helyett ellépett előlem és vetkőzni kezdett.

-Gyere Bajnok – nyúlt nadrágomhoz, eddig tartott a döbbenetem, elkaptam kezét és mohón a dudorhoz húztam, miközben megcsókoltam. Rekordidő alatt dobáltam le ruháim, kaján vigyor jelent meg arcán, s felült az asztalra. Végignéztem mezítelen testén, úgy érzetem ott robbanok fel, ha nem lesz az enyém rögtön. Vadul csókolóztunk, kezem ölébe siklott, megremegett,ahogy megérezte ujjam. Kéjesen nyögdécselt, szinte fizikailag fájt nekem, hogy leálltam élvezete előtt.

-Nee – hajtotta hátra fejét, térdénél fogva széjjelebb feszítettem lábát, s rögtön beléhatoltam – Kims – simult hozzám.

-De finom vagy – sóhajtoztam, éreztem, ahogy egyre jobban szorít, pár lökéssel később megfeszül teste és elélvezett. Gyorsítottam a tempón, teljesen kitöltettem testét, minden lökésnél úgy éreztem, hogy vele sosem fogok betelni. Apró sikolyok hagyták el ajkait,ahogy ismét közeledett a csúcs felé, egyre nehezebben bírtam magammal, ahogy megéreztem újabb kielégülését feladtam, és egy utolsó lökéssel elélveztem. Hosszan és sokáig álltam előtte, vadul kapkodtam a levegőt, nedves volt bőre, ahogy az enyém is.

-Kimpa – mosolygott – ez … én…

-Kielégítő volt? – nevettem ajkai közé.

-Fatasztikus volt veled – nézett rám szerelmesen.

-Nehezen álltam le először – cirógattam meg arcát – de így akartam érezni a gyönyöröd…

-Soha senkivel nem volt olyan jó nekem, mint veled – sóhajtotta kissé szégyenlősen, a szituációról a legelső szeretkezésünk ugrott be.

-Annyira jó nekem sem – néztem szép szemébe – veled lenni, illetve benned – vigyorodtam el – eszelős… senki nem váltotta ki azt a pluszt belőlem, amit te attól a pillanattól, mikor először hatoltam beléd.

-Szeretlek téged Kimpa – súgta.

-Szeretlek – vallottam ismét – gyere Baba – emeltem le az asztalról pár perccel később– valami vacsit emlegettél…

-Ilyen bajnoki teljesítményért egész este kényeztetni foglak – nevetett. Megint az ingembe bújt, pont feneke alá ért, és ezzel megvadított. Főleg egy ilyen szeretkezés után…

Liina szemszöge:

Nagyon izgultam a futam alatt. Egész végig csak a kilences számú Lotust lestem, tökéletes volt a boxból nézni a futamot. Főleg, hogy Mark adott fülest, így hallottam, ha valamit mondtak neki, vagy ő a csapatnak. Kimpa lenyűgöző teljesítményt nyújtott, már az első körben a 11. helyig javított, és a futam alatt, a kormány és fékhibái ellenére is többször szenzációsan előzött. Végül hetedikként intették le, de úgy, hogy a kör megkezdésekor még 10. volt. Elképesztően magabiztos vezetést mutatott be, ugyan olyan precízen terelte az arany-fekete autót, mint mielőtt rallyra váltott volna. Leírhatatlanul büszke voltam rá, semmi másra nem vágytam, csakhogy ezt elmondhassam neki. Volt kb öt szabad percem, az után, hogy ő már a homeon belül volt, de még az előtt, hogy nekem menni kellett volna a nyilatkozatok miatt. Ez pont ara volt elég hogy…

-Kimpa – ugrottam nyakába.

-Szépségem – forgatott meg nevetve, felszabadult volt.

-Büszke vagyok rád – csókoltam meg.

-Hát, ezt győzelem után kéne mondanod – fintorgott kicsit, de azért tekintet huncut maradt.

-Ne majomkodj – ingattam fejem – azt nézve, hogy honnan indultál, és milyen gondokkal küzdöttél, remek helyezés ez.

-Jó látni, hogy hetedik helyemnek is úgy örülsz, mintha dobogón lennék – mosolygott rám – és, ha… már ilyen extázisban vagy… - villantott rám kaján tekintetet.

-Aaa, Kims, öt percem van, és abból három le is telt…

-Gyors leszek – nevetett nyakamba, gondoltam hát kicsit megszekálom a rádiós üzenete miatt.

-Kimpa, eszelősen jót fogunk sexelni…. amint… - kezdtem vissza fojtott vigyor mellett.

-Amint ? – emelte rám pillantását, eddig neki is tetszett a mondat.

-Amint rájössz a kék zászló használatára…  - meredtem rá, nehezen álltam meg a nevetést, főleg,ahogy lesápadva bámult rám.

-Szóval… Mark adott fülest – lesett gyanakvón.

-Édeske, az üzenetek egy részét bejátsszák a közvetítésnél – mosolyogtam angyalian, elkapta karom és a falnak nyomott.

-Nagyon nagyon szemtelen voltál az előbb – fúrta tekintetét enyémbe, hangja rekedtes suttogásnál nem volt több, teljesen a hatása alá kerültem – ezért büntetést fogsz kapni este…

-Kegyetlenül magamévá teszlek? – idéztem incselkedve.

-Nem nem – ingatta meg fejét, perverz vigyor jelet meg arcán – ebből orgia lesz Édesem, aminek a végén könyörögni, fogsz, hogy…

-Hogy?

-Majd meglátod te pimasz nőszemély! – kacsintott rám, majd vadul megcsókolt. Enyhén zihálva léptem ki öltözőjéből, kereken öt perccel érkezésem után…

 Sziasztok! 

Alakul a dolog, az első hatosból négy megvan. :) A Jégvilág új részéhez, szintét hatot kérek, ha szeretnétek a meglepetést... :)

Szép napot nektek!