Hatvannegyedik

Belgiumban landolt a gép, Riia pedig még mindig aludt. Nem volt szívem felébreszteni, így Kimi óvatosan ölbe vette, s az autóhoz indult vele.

-Hogy képes végig aludni egy leszállást?! – mormogta.

-Räikkönen…

-Ennyire mélyen én sem alszom! – kérte ki magának.

-Ááá, neeem – ingattam fejem vigyorogva.

-App – pillogott álmosan Kimire Riia, majd az apja nyakához dugta szöszi buksiját.

-Mondjad hercegnőm! – lágyult el rögtön hangja, Ri valóban tündéri volt álmosan.

-Kéjem a macit! – sóhajtott, kezébe adtam alvós plüssét, amit gondosan magához szorított, s ismét lehunyta szemeit. Tudtam, hogy már nem alszik vissza, csupán lustálkodni fog út közben. Mire a hotelhez értünk nyoma sem volt az álmos szőkeségnek, ugyanis vigyorogva követelte az ebédet.

-Fini! – jelentette ki miközben egy falat husit kapott be a krumplipüré mellé.

-Már most kész egyéniség – nézte a szőke törpét a finnem.

-Teljesen – helyeseltem – kimenjünk apával a pályára? – pillantottam kislányomra.

-Ige!

-Nem is számítottam másra…

-Kíváncsi vagy mi? – vigyorgott a férjem mindentudón.

-Spában vagyunk, persze, hogy ki akarok menni a pályára – bólintottam.

-És ehhez Erinnek semmi köze igaz drágám? – terült el még szélesebb vigyor ajkain. Ez a tipikus ismerlek és tudom mit forgatsz a fejedben vigyor volt.

-Biztos találkozunk velük is – értettem egyet – és mivel azt mondta, hogy rendeződni látszanak a dolgok, nem is izgulok.

-Aham…

-Komolyan!

-Persze – emelte fel kezeit, megingattam fejem, naná, hogy nem hitt nekem. Pedig tényleg nem izgultam… annyira… Sebastain végül nem jött el Finnországba, ugyanis Erin haza utazott velünk Svájcba. Ők onnan tovább repültek, Sebnek volt valami kötelező jellegű promós megjelenése, így teljesen lemaradtunk arról mi is történik velük pontosan. Húgom az idő hiány miatt is csak gyorsan elhadarta, hogy rendeződi, látszanak a dolgaik, s majd Belgiumban találkozunk felkiáltás mellett gyorsan búcsút is vett. Kimi persze az óta ezzel cukkolt, mondván lerí rólam, hogy érdekel mi is történt pontosan.

Igazán élveztem, hogy kevés újságíró van a paddockban még, így nyugodtan engedhettem a kishölgyet garázdálkodni. Kimi már a túl pár nyilatkozaton épp a garázsban ténfergett, mikor mi visszaértünk a nasizásból.

-Apaaa – iramodott el Riia, mikor a Lotus garázsához értünk, Kimi vigyorogva tárta ki karjait, s ahogy lánykánk ölébe vetette magát felemelte, amin ő élvezettel kacagott – jajjj! – kuncogott, ahogy Kims fel is dobta, aztán amikor biztonsággal megérkezett az apja karjai közé azonnal nyaka köré font kicsi kezeit, s hízelegve hozzá bújt. Az egész pár pillanat műve volt csupán mégis édes érzéssel töltött fel.

-Miért van neked kókusz illatod? – vonta fel szemöldökét a finnem.

-Cokiiiii – vigyorgott szélesen Ri.

-És nekem nem hoztál Riri?!

-Üüüm, nem!

-Hát gyönyörű, mondhatom! – ingatta meg fejét, s letette a kishölgyet.

-Nocsak egy pöttöm Räikkönen! – jött ki James – jössz? – nyújtotta kezét Ri felé.

-Jövöjj! – lépdelt hozzá, totál le tudta nyűgözni James ezzel, hogy megmutatta apa miket csinál, mikor nincs velünk. Kis parancsnokom hamar elérte, hogy mindenki rá figyeljen, könnyedén az ujja köré csavarta a felnőtteket, mint általában a gyerekek.

-Átmegyek Erinhez – nyomtam ki rezgő telefonom – itt hagyhatom Riiát?

-Persze. Szia anya – tessékelt ki James nevetve.

-Jó, hogy ki nem raksz – ingattam meg fejem somolyogva, majd egy puszit nyomtam lányom fejére – nemsokára jövök jó? Apáék itt lesznek.

-Aja – pillantott fel rám, leguggoltam elé, egy ölelésre hozzám simult, majd Kimi felé vette az irányt.

Erina  a RB homeja előtt várt rám, együtt indultuk a kávézó felé.

-Ne haragudj, hogy keveset beszéltünk az elmúlt napokban, de azok a promós dolgok nagyon lefoglalta Sebet.

-Én még ott tartok, hogy otthon találkoztatok.

-Nos igen. Seb elmondta, hogy találkozott Hannával otthon.

-Mérges voltál rá ezért?

-Először egy kicsit igen – vallotta be – mert tudom, hogy Hanna még szereti…de bízom Sebastianban. És hát a történtek fényében pont én nem féltékenykedhetem…

-Egy baráti, valóban baráti találkozó nem jelenthet gondot. És te mit mondtál neki a finn útról?

-Nagyon hiányzott nekem Seb, és jó nagy hülye voltam a csók miatt, de akármennyire is bánom, visszacsinálni már nem tudom. Elfogadta a bocsánatkérésem, és megbeszéltük, hogy ezentúl jobban figyelünk egymásra. Szeretem őt Lini.

-Tudom – bólintottam – mint ahogy ő is téged. Kár lett volna egy ilyen kis… malőrért szétmennetek.

-Több időt fogunk együtt tölteni. Pár tárgyat le is adtam már, hogy több tudjak vele utazni. Azt hiszem, kicsit amúgy is besokalltam az egyetemen, túlvállaltam magam.

-Ebben igazad van – ittam kávémba.

-Riia?

-Apjával. Szórakoztatja a srácokat – mosolyodtam el – pörög, mint egy elemes nyuszi, mivel az egész utat végig aludta.

-Meglátogatjuk? Seb sajtótájékoztatón van.

-Kimi is megy még interjúzni, mit szólnál, ha elvinnék a kiscsajt medencézni?

-Oké – vigyorodott el ő is – Finnországban is hogy élvezte.

-Pont azért – bólintottam. Számításaim szerint Ri totálisan lefárasztotta saját magát, és minket is. Egész délután a medencében pancsolt, egyedül azt nehezményezte, hogy Kimi nem volt ott.

-Elfáradtál prücsök? – simítottam végig buksiján.

-Ühüm – bólogatott.

-Felmegyünk vacsizol és alhatsz is, jó?

-Aja – sóhajtott nagyon – nem tujok menni!

-Nem? – somolyogtam.

-Fájat vajok!

-Hajaj, akkor most mi lesz?

-Ap…sojj ap…

-Hívjuk ide apát, hogy vigyen fel téged? – mosolyogtam még inkább.

-Ühüm!!! – helyeselt bőszen. Kis parancsnokom kérésének eleget téve felhívtam az aput, hogy van egy fáradt kis szőke, akit ágyba kéne dugni. Abban a pillanatban, hogy Kimi belépett Riia arcán hatalmas csak apának szóló mosoly jelent meg.

-Appp – nyúlt felé –sia!

-Behalok ezen a pöttöm köntösön – nevetgélt a férjem, miközben felnyalábolta Riit – kifáradtál pocok?

-Naaajon! – szusszantott.

-Apám, mekkora primadonna ez a csaj – nevetett fel Erin.

Ri valóban gyors fürdés és vacsi után a mese második bekezdésénél elaludt, halkan behúztam magam mögött az ajtót, s a szobánk felé indultam.

-Kidőlt! Totál lefárasztotta magát.

-Ezért is vitted le, nem?

-Részben – bólintottam.

-Szóval… akkor van egy hatalmas ágyunk és egy szabad éjszakánk… - szívta be élesen a levegőt, miközben karjai körém fonódtak.

-Mire készülsz? – pislogtam ártatlanul.

-Oho, tudod te azt nagyon jól – jelent meg kaján vigyor az arcán.

-Valami… hosszan szeretkezős… érzéki éjszakára…

-Uhuu, igen – csókolt szájon kissé mohón.

-Perszeee, aztán holnap dekocentrált leszel – léptem el tőle hirtelen, tág pupillákkal bámult rám.

-Kicsikém, ezt te se hiszed el – vette elő azt a szexi, érzéki, vágyat keltő pillantását- viszont… most érted el, hogy kegyetlenül megdugjalak…

-Igen? – simítottam végig dekoltázsomon, hogy odavonzzam pillantását, de még mindig nagy, ártatlan szemekkel bámultam az ő gyönyörű szemeibe.

-Semmire nem mész az ártatlan nézéseddel… - felelte torokhangon, s én biztos lehettem abban, hogy valóban egy vad éjszaka elé nézünk…

***

Péntek reggel persze levakarhatatlan vigyor volt Kimi arcán. Már, amikor felébredtem ezzel az önelégült vigyorral találtam magam szemben.

-Ez olyan végig szexeltem az éjjelt vigyor – vontam fel szemöldököm.

-Aham – bólintott – kb ezt is tettük.

-Rossz vagy – simítottam végig mellkasán kuncogva – ahh, enyhe izomlázam van – nyögtem fel, mikor felhúztam a lábam.

-Hát bébi elég intenzíven lovagoltál rajtam – kajánkodott elégedetten.

-KIMI!

-Miért? Azt tetted!  - rötyögött tovább – és milyen jól…

-Kanos vagy drágám?

-Ne pimaszkodj – hajolt extra közel, s gyorsan megcsókolt – átmegyek Ririért!

-Felébredt?

-Szerintem igen – bólintott, pár pillanat múlva vigyorogva jött vissza – gyere át…

Köntösömet felvéve besétáltam  a férjem után, halkan felkuncogtam, ahogy az ágyra esett pillantásom. Riia teljesen keresztben, kis béka módján kiterülve, maga alá gyűrt, és magára tekert takaróval szunyált. Hason fekve, maciját magához ölelve, és elképesztően elbűvölően.

-Ezt a gyereket úgy kell majd kiszabadítani – ingatta meg fejét, de hangjáról lerítt, remekül szórakozik a kis szőkén.

-Lehetséges – bólogattam – gyere, ne ébresszük fel, akkor nyűgös lesz…

-Lezuhanyozom gyorsan – nyomott puszit fejemre. Pár pillanat múlva meghallottama csobogó vizet, míg vártam őt visszafeküdtem az óriási ágyunkra, az éjszaka képei tisztán villantak fel előttem. Hosszas csókos, érzéki érintések… közte és köztem a kémia és a testi szerelem magas fokon izzott. És ezt ki is használtuk.

-Aja… - hallottam Riia halk, nyűgösködő hangját – aja!!!

-Felébredtél picim? – mentem át hozzá, nagyjából úgy feküdt, mint pár perccel, de az egész kép olyan… fura volt – mi baj Riia?

-Aja – gördült lefelé pici szája – fáj…

-Hol kincsem? – húztam az ölembe, egy kicsit mintha melegebb lett volna buksija  a szokásosnál.

-Iitt – tette kezét fülére.

-Megmérjük a lázadat, jó Riri? – pusziltam tincsei közé, s átvittem a szobánkba.

-Felébre… - lépett ki Kimi, egy pillanata alatt ráeszmélt, hogy valami nem stimmel – mi történt?!

-Riia lázas – sóhajtottam fel – és a fülét fájlalja.

-Aja – nézett rám, hatalmas könnycseppek úsztak szemei előtt – fááj!

-Tudom picim. Kims el kell vinni az orvoshoz – pillantottam fel férjemre

-Előbb Mark. Szólok Stevenek, hogy intézzen prioritást – bólintott szigorúan, s telefonja után nyúlt. Míg vártuk őt adtam a kislányomnak lázcsillapítót, teljesen hozzám bújva hüppögött, a szívem szakadt meg érte, de tudtam, jelenleg nem tehetek többet érte. Kiminek már rég Markkal kellett volna lennie, de esélytelen volt, hogy elmenjen Riia mellől, az orvosi rendelőbe is szinte padló gázzal vezetett. Nagyon bíztam abban, hogy semmi komoly baja nincs a lányunknak…

Sziasztok!

A részről nem sok mindent tudok mondani, a folytatásból kiderül mi, miért… :)

Mint írtam nektek a chatbe, valóban fontolgatom, hogy egy kis „szabadságra” megyek. Meglátjuk, a Ring miatt alapból kiesik egy hét. Nyílván ti is nyaraltok, dolgoztok. Eddig sem, és eztán sem akarok kommenthatárt megszabni :) minden ír, amennyit gondol, akar :) én csak bízni tudok abban, hogy sok emberke akar írni :D Nem akarok hálátlannak, vagy követelőzőnek (telhetetlennek) tűnni, de ti szoktattatok hozzá a sok kommenthez :P így valóban részenként legalább 8 hozzászólásra számítok :)

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat (a rendszeres kommentelőimnek főként!)

Ui.: nekem van Coming Soon Part 3 is….. :P Ami viszont azzal jár, hogy egy, esetleg kettő történettől búcsúzunk....

L.