Hatvanharmadik

Reggeli közben Riia végig jártatta a száját, minden egyes pillanatról beszámolt Erinnek a nyaralásunkból. Kuncogva figyeltem az én kis hercegnőmet, annyira szerettem, hogy már kommunikál, nagyon vártam, hogy végre a tiszta beszédét is halljuk.

-Na, gyere te dumagép – vette ki az etetőből Kimi – tuti ügyvéd lesz belőle.

-Miért pont ügyvéd? – csodálkozott Erin.

-Lyukat beszél az ember hasába – rötyögött.

-Apuci – pillogott Ri Kimire – kiii, kutus!

-Szeretnél kimenni Ajaxhoz? – kérdezett vissza.

-Ige! – bólintott határozottan.

-Elvigyük sétálni?

-Nee – ingatta fejét.

-Miért ne? – vontam fel szemöldököm.

-Mejt akkoj fut! – közölte sóhaj mellett – nem vejem játsik!

-Áhá – nevettem el magam – szóval ez a baj pocok. Ha kimentek vedd fel a fürdőruhádat, jó meleg van.

-Fürdőruha? Egy másfélévesnek? – nevetett Erin.

-Azt mondta kérlek, hogy olyat akar, min ami anyának van – idéztem kislányomat – így kapott egy falatnyi fürdőruhát.

-Behalok de kis primadonna!

-Kérd meg apát, hogy kenjen be naptejjel – szóltam fel nekik az emeletre.

-Igen anyuci! – válaszolta Kimi.

-Mi meg keverjünk egy kancsó margaritát – ajánlottam húgomnak – beszéltél Sebbel este?

-Nem – sóhajtott – de nagyon hiányzik… szerinted felhívjam?

-Miben maradtatok?

-Hogy kér egy kis időt… míg átgondolja a történteket.

-Akkor ne. Majd ő keres. Esetleg üzenetet írhatnál neki, hogy érezze fontos neked, de mégis tiszteletben tartod a kérését.

-Ez okos gondolat – bólogatott.

-Ajaaa – futott le Riia, karjain fehér foltokban állt a krém.

-Ne fuss – kértem – hát hogy nézel ki pocok? – nevettem el magam, megvonta a vállát és kirohant.

-Kutuuuuuuuuuuuuuuuus!

-Te, hogy néz ki ez a gyerek? – vigyorogtam Kimire.

-Nem várta meg míg bekenem – vont vállat – olyan türelmetlen, mint az anyja!

-Micsoda? És te? – kérdeztem vissza.

-Én nyugodt, szolid, csendes finn vagyok! – rötyögött.

-Ebből egyedül a finn volt igaz – tettem csípőre kezeimet.

-Nem lehet, hogy túl feleselős lettél? – vonta fel szemöldökét kihívóan.

-Hát mernék én veled feleselni? – pillogtam ártatlanul.

-Most is azt csinálod – kérte ki magának.

-Én inkább kimegyek a kölyök után, mielőtt még elfajul a helyzet – indult az udvarra Erin.

-Látom a szemeden, hogy akarsz valamit – kuncogtam.

-Ha én azt neked elmondanám… - sóhajtott fel, közelebb léptem hozzá és mellkasára fektettem a kezeimet, ő végigsimított hátamon, s fenekemnél állapodott meg.

-Ó bébi, felültetni ide téged és máris benned lenni – szívta be élesen a levegőjét, lusta-szexi pillantással nézett végig arcomon, automatikusan nyeltem egyet.

-Uhm…

-Megnézem a lányomat, mielőtt még baj nem lesz altájon – vonta fel szemöldökét, egy kissé mohó csók után vigyorogva kiballagott a finn nyárba.

-Gyere ide tündérke – hívtam magamhoz Riiát, fejére húztam a kis kalapját, és elkentem a naptej foltokat is, amiket az apjának csak nagyjából hagyott – terítettem le pokrócot a fák alá, csábítsd oda Ajaxot, jó nyuszi?

-Ühüm – bólintott – ajaaa jeje! – intett a kutyának, elnevettem magam próbálkozásán.

-Na, majd én, jó? – ballagott felénk ráérősen Kimi, zsebeibe süllyesztett kezekkel, és nem mellesleg póló nélkül. Egyet füttyentett, szép németjuhászunk egyből hozzá ügetett, Riia tapsikolva követte az apját, mikor elhaladtak mellettünk.

-Éééén iii!

-Te is?

-Ühüm! Füüüüüü – csücsörített ő is, Kimi felkuncogott, ajkamba harapva figyeltem őket, ezt a halk, rekedtes, elámult kuncogást ritkán hallottam tőle.

-Hát ez még nem megy babám – vette ölébe Riiát – majd ha nagyobb leszel, megtanítunk rá, okés?

-App – kéretőzött le a lustán heverésző kutyánk mellé, s békésen játszani kezdett kipakolt játékaival. Kimi a laptopjával tért vissza, kiterült az hintaágyon, mi pedig a napozóágyra feküdtünk

Kimi

Talán egy méternyire feküdtek tőlem a lányok, minden szavukat hallottam tehát.

-Megbeszélitek, és minden rendbe jön – bíztatta feleségem.

-És ha nem? Nem tudom… Lini, te… nem is, Kimi - szólított ráemeltem a pillantásom.

-Hm?

-Te megbocsájtanád, ha Lindi mással csókolózna? – tette fel a kérdést.

-Nem szeretem az ilyen kérdéseket – sóhajtottam fel – mert hülyeség. Ez a mit tennél ha… tudja tököm. Érted, előre felesleges ilyeneken agyalni. Arról nem is beszélve, hogy minden ilyen szituáció más.

-Ok, akkor a Kimis verzió után egy átlag válasz?

-Nézd, én… passz. Nem tudom, nem gondolkodom olyanokon, hogy ha majd a feleségem megcsalna, akkor mi lenne.

-Áh, csak a hanglejtéseddel gyilkolni lehetne – legyintett Erin.

-Nézd – sóhajtottam fel – biztos ku… izé rosszul esne, de először is azon gondolkodj el, hogy egy csók miatt érdemes e ekkora patáliát rendezni. Nem attól vagyok e most ilyen… tré helyzetben, mert külön-külön siratjátok az eseményt, ami amúgy nem is olyan vészes.

Remélem, érted mire gondolok.

-Értelek… - bólintott elgondolkodva. Felugrott a skype ablak, valahogy meg sem lepődtem, hogy a német beszélgetést kezdeményezett, amit persze visszautasítottam.

Wmeister87: Kimster!

Iceman: nyugi ember, itt vannak a csajok…

Wmeister87: Erin? Hogy van?

Iceman: épp vodkát vedel…

Wmeister87: micsoda????

Iceman: nyugi, csak margarita – megingattam fejem, ez már tuti részegen látta maga előtt a csajt.

Wmeister87: Iceman?! sokat gondolkodhattál ezen a néven…

Iceman: miért a Räikkönen jobb lenne?

Wmeister87: agyadra ment a vodka? épp azért kérdem! nem feltűnő ám…

Iceman: te böszme, le van védetve…. na, lökjed…

Wmeiser87: mit?

Iceman: gondolom nem a finn időjárás miatt írtál…

Wmeister87: találkoztam Hannával…

Iceman: remek… legalább meg is dugtad? amúgy meg, elment az eszed bazdmeg?!

Wmeister: semmi nem történt, úgyhogy le lehet állni. Itthon vagyok Heppenheimben és véletlenül összefutottunk. Megkérdezte nem találkozunk e, én meg belementem.

Iceman: szóval egy lány hívott randira? – ironizáltam.

Wmeister87: nem. baráti találkozó volt….

Iceman: akkor meg mit drámázol?!

Wmeister87: nem drámázok

Iceman: ááááá neeem, se te se Erin…. bakker ülj gépre és gyere ide, beszéljétek már meg ezt az egészet! Elhiszem, hogy szar dolog ez a csók, de ahelyett, hogy külön szenvedtek, nem lenne egyszerűbb egyszer s mindenkorra lezárni?

Wmeister: Kimi, komolyan…. te mit tennél, ha Lina csinálná ezt? elég lazán fogod fel…

Iceman: ezt a barátnőd is megkérdezte. és nem fogom fel lazán, csak tudom, én nem ezt tenném. Nem egy másik országban vergődnék, hanem odaállnék elé, és megbeszélném vele a dolgokat…

-Riri, te mit csinálsz? –pillantottam a kis szőkére, épp Ajax tappancsát helyezte a gyurmába. Lina árgus szemekkel figyelte őket, hátha ez nem tetszene a kutyának, de ő lustán eldőlt és lazulva hagyta magát.

-Ijet – emelte fel azt a darabot, amibe ő a saját kezét nyomta – kutuszoszt!

-Csak óvatosan picúr – kérte az anyja, ismét a laptopra irányítottam figyelmem.

Iceman: én azt mondom, gyere ide, de a te döntésed… mennem kell, mielőtt a gyerek ledugja Ajax torkán a labdát…

Összecsuktam a laptopot és Riiához léptem, nagyban firkálta a lapot, hasra vágódva, a formák alapján Ajax akart lenni.

-Nincs kedved fürdeni velem törpe? – ereszkedtem fölé, az ő pöttöm keze mellé könyökölve.

-Panciiii! – kapta fel fejét.

-De a medencében – közöltem.

-Habbbb – pillantott rám nagy szemekkel.

-A medencében nem habozunk – nevettem el magam.

-Naaaa – fordult felém – apuciiii – vette elő a bocinézést.

-Eszem megáll – néztem Lindire – honnan tudja már, hogy így kell meggyőznie valakit?!

-Te mutattad – kuncogott – nagy, ártatlan szemekkel néz rád, és te egyből behódolsz neki. Te rontottad el a gyereket.

-Hallod ezt? – vettem ölembe Riiát – anya azt mondja elrontottalak! Szerinted is? – néztem végig kislányom arcán, érdeklődve pislogott, és bár tudtam, hogy nem igazán érti jó dolog volt kommunikálni vele.

-Miii? – tudakolta.

-Mondd anyának, hogy nem – súgtam neki vigyorogva.

-Aja! – pillantott rá – nem! Elnevettem magam, anya vs. apa 0-1.

-Héj! Ne befolyásold – jött hozzánk.

-Én?! Sosem!

-Áhh, sose – ingatta meg fejét mosolyogva - rosszak vagytok együtt!

-Panci! – mutatott a medence felé Riia.

-Menjünk fürdeni?

-Ühüm! Aja is!

-Győzd meg Erint is – simított végig a kis buksin Lin, persze egyből lekéretődött.

-Ejiiin! – trappolt hozzá vigyorogva.

-Mondom én, hogy elrontod ezt a gyereket -  karolta át nyakam, könnyedén szájon csókoltam.

-Dehogy. Csak… szórakozunk!

-Aham…

-Veled is szórakoznék – simítottam kezem fenekére egy pillanatra.

-Hmm bajnok, nem bírsz a gatyód tartalmával?

-Ohoo, nagyon is kézben tartom a dolgokat – vigyorodtam el.

-Ajjja – futott vissza Riia – jeje!

-Igen is – fordult ki ölelésemből nevetve – gyere, összegumizzuk a hajadat, hogy ne legyen vizes. Vigyorogva követtem a lányokat egy pohár margaritával.

Sziasztok!

Azt hiszem, a részről nem kell sok mindent mondanom, Ri ’varázslata’ és a könnyed nyári hangvétel folytatódik tovább :) Erin és Seb, teljesen mellékszál ugye, egy csepp kalamajkát, de nem botrányt gondoltam ki nekik. Ehhez remek eszköz az, ha van egy kis megingás egy kapcsolatban. Aztán, hogy ez valóban kicsi, avagy nagy mértékű lesz e….?

Felkerült egy újabb Plakát. Pontosabban egy homályosított verziója, remélem, Kitti nem kaptál szívgörcsöt mikor megláttad :D Mit műveltem a szép képpel…?! :D Amint debütál a… hát se nem történet, se nem novella… ki fogom tenni az eredeti plakátot, addig is egy kis ösztönzés magamnak is, hogy siessek befejezni, hogy ki tudjam tenni :P meg nektek is, hogy írjatok sok véleményt :P A címről annyit elárulok, hogy szerepel benne a ’Past’ szó.

Köszönöm az eddigi kommenteket, remélem itt is legalább 8 darabot látok majd… :)

L.