IceWorld - Harminckilenc

Nyaralásunk végén még visszautaztunk Finnországba, mielőtt kezdődött volna a szezon második fele. Kellően lebarnulva, tökéletesen kipihenve, és levakarhatatlan vigyorral ültem a férjem mellett.

-Minden évben el kell mennünk két ilyen hétre!

-Észrevetted, hogy nagyon sokat szeretkeztünk? – pillantott rám vigyorogva.

-Kimi! – nevettem.

-O picikém, amikor alattam nyögdécseltél, nem voltál zavarban – rötyögött – de viccet félre téve, azért hoztam fel, mert… neked nincs olyan érzésed, mintha az a hely…

-Hatással lett volna ránk? – vágtam bele, bólintott, így folytattam – de. Nem tudom, lehet, azért mert más helyen voltunk, vagy a varázslatossága miatt, de valóban sokkal… nagyobb volt az étvágyunk! Szóval, most két hétig nincs szex.

-Mi??? – meredt rám.

-Csak vicceltem! – nevettem ismét - fuu, tényleg függővé tettél… - haraptam ajkamba.

-Ennek igazán örülök – mormogta kaján hangon, s felkanyarodott a házunkhoz. Lepakoltunk, majd mentük is tovább Pauláékhoz. Meglepetésünkre az ajtó zárva volt, sehol senki, így átmentünk anyához. Ott viszont telt ház volt, anya, Paula, Kristii, Rami és Katja a nappaliban álltak és vitatkoztak. Egyszerre beszélt mindenki, észre sem vették, hogy bementünk.

-Anya…anyu… - próbálkoztam.

-HÉ!- emelte fel a hangját Kimi, egy pillanatra csend lett – mi folyik itt?

-Jaj gyerekek… - kezdte anya, s gyorsan megölelt minket – van egy kis… bonyodalom…

-Bonyodalom?? Ti tudtátok, hogy Rami és Katja miket művelnek? – meredt ránk Kristii – hát persze, hogy tudtátok… - ingatta meg fejét.

-Minket hagyjatok ki ebből. Felnőttek vagytok, beszéljétek meg. Sziasztok. – indult ki Kimi.

-Megállni! Csak így leléptek? – kért számon Katja minket.

-Nézzük, ahogy óbégattok egymással? Azt hittem ennél kulturáltabban is meg lehet vitatni egy ügyet – felelt könnyedén.

-De tényleg ez a hármotok ügye… - bólintottam.

-Liina már ne is haragudj, de a te testvéred rámászott a férjemre, ez elég kellemetlen rád nézve… - kezdte Kristii, de Kimi belevágott.

-És az, hogy az én testvérem rámozdult a feleségem testvérére rám nézve nem kellemetlen? Ezért pofázom, hogy minket hagyjatok ki belőle! Különben is gondod át, hogy van e értelme ekkora hisztit csapni egy kibaszott piás csók miatt. Főleg ebben a stílusban. Ok, Rami és Katja hibáztak, de korántsem volt ez egy hatalmas megcsalás.

-De… mégis csak egy másik nővel… aki ráadásul volt szerelme…

-Ó kicsim, én  nagyon sajnálom a történteket – kezdett bele Rami – idióta voltam, és túl sokat ittunk. Ennyi. Semmi érzelmi alapja nem volt csak…

-Valahogy szóba jöttek a régi dolgok, és egy hülye pillanatunkban csak úgy elcsattan, De ennyi! És rögtön rá is jöttünk, hogy ez így nem jó – folytatta Katja, felsóhajtottam és bementem a konyhába, nem voltam kíváncsi erre a kissé túlreagált előadásra. Tökéletesen értettem, hogy Kristii min bukott ki, de tartottam magam ahhoz, nem így kellene megbeszélni.

-Biztos, hogy ez a mi családunk? – jött be Kimi is felvont szemöldökkel, majd a kinyitotta a hűtőt – hmm, anyud csinált krémest! – vigyorgott rám, majd figyelmét ismét a hűtő tartalmának szentelte. Fogott egy kistányért és három darabot rápakolt.

-Megéheztél szerelmem? – kuncogtam.

-Az egyik a tiéd – pislogott rám szépen, s elém emelte az első falat édességet.

-Ó az én figyelmes férjem – pislogtam szépen és jóízűen bekaptam a falatot.

-Mmm, mást is a szádba adhatok? – hajolt fülemhez kéjes hanggal.

-Rossz vagy – néztem rá nagy szemekkel.

-Semmi olyat nem mondtam – vigyorgott,megforgattam a szemeimet és csók után kimentem a többiekhez.

-Többiek? – néztem anyáinkra.

-Átmentek hozzánk, se eleje se vége nem volt ennek a… beszélgetésnek.

-Én nem is értem miért így kellett ezt. Érted, pont nem anyámék előtt vitatnék meg egy ilyen dolgot – ténfergett ki Kimi is – és különben is nem lihegik egy kicsit túl?

-Minden házasságnak megvannak a saját szabályai – vontam vállat – remélem megússzuk a te mit tennél a helyemben kérdéseket… ilyenbe nem szeretek beleavatkozni…

-Nincs olyan mázlink – hadarta két falat között – nézd, én értem, hogy ezen kibukott Kristii… és valóban helytelen dolgot tett Rami, de a másik oldalon meg ott van egy jól működő házasság két gyerekkel. Ha Rami lefeküdt volna egy nővel, akkor azt mondom Kristiinek totál igaza van, ha nem tud megbocsájtani, fejezzék be, de akkor is alaposan át kellett volna gondolnia, megint csak a családja miatt.

-És ha Liina tenné ezt? Mondjuk Bennel csókolózna? – kérdezett rá anyám, én meg eltátottam a számat, tessék?

-Anya! – nyögtem fel.

-Várj kicsim! – emelte fel kezét.

-Nem tenné meg – felelte egyszerűen Kimi – tudom, hogy szeret engem, és ezért marhára meg kell küzdenem, de… nem tenné meg.

-Nagy hittel fordulsz felé, ezért ha mégis megtenné, nem igazán a csók fájna, vagy, amit éppen tett, hanem, hogy te feltétel nélkül megbízol benne, és mégis elárul. Ezért vívódik Kristii is, és hiába nem nagy a bűne a testvérednek.

-Mindenki másképp gondolkodik – tette le a kistányért – jól mondta a feleségem, minden házasságnak meg vannak a szabályai.

-Az ő döntésük lesz, mi legyen a továbbiakban, felesleges találgatnunk – sóhajtottam fel.

-Pontosan – bólintott Paula – ti viszont… komolyan csak úgy ragyogtok!

-Nászút után vagyunk – vigyorodott el Kimi – két teljes hét nyugiban, együtt, a hülye emberek nélkül.

-Na jó, én nem bírom tovább – nézett anya Paulára – gyerekek és… unoka?

-Szeretnénk gyereket – sóhajtottam.

-És most jön a „de nem most” szöveg?

-Nem. Rajta vagyunk az ügyön, hogy Liina teherbe essen – felelte sejtelmesen Kimi.

-Komolyan? –néztek ránk döbbenten – ez azt jeleni, hogy most…nemsokára unokázhatunk?

-Rajtunk nem fog múlni – vigyorgott ismét Kimi – de ne éljétek bele magatokat, hogy jövő hónapban azzal jövünk haza, hogy Lini terhes.

-Nem fogjuk – ígért anya, de a visszafogott mosolyok mutatta, hogy szívük szerint már most rohannának a baba boltba.

Pár óra múlva mentünk haza, vágytam egy kis lazításra. Hiába a nyaraláson mindig azt tettük és akkor amikor akartuk, és ez azt eredményezte, hogy visszatérve az életbe teljesen ellustultam.

-Van egy meglepetésem számodra – lépett elém vigyorogva Kimi.

-Micsoda? – ugrottam fel azonnal az ágyon.

-Gyere – nyújtotta felé egyik kezét, másikban az egyik nyakkendőjét tartotta – bekötöm a szemed, és odaviszlek.

-Ezzel a szemem előtt ténferegjek a lakásban? – pislogtam értelmesen.

-Majd én oda vezetlek – forgatta meg szemeit, hagytam, hogy szeme elé kösse a puha anyagot, majd belé karolva elindultam.

-Messze van? – tudakoltam.

-Aaam – rötyögött – egy ideje már itt van a házban…

-Mi???? És hol? És mekkora? – soroltam vigyorogva.

-Persze, most fogom elárulni, hogy már csak pár lépést választ el tőle – mormogta. Próbáltam összerakni, hogy merre megyünk, de annyira izgatott voltam, hogy nem tudtam figyelni az utat – állj – torpant meg, keze derekamra csúszott, s fülembe susogott, mellkasa hátamhoz simult – felkészültél?

-Igen – feleltem izgatottan, érzékeltem, hogy valahonnan áramlik az utca zaja, de ugyanakkor meg nem mentünk ki a bejárati ajtón…

-Íme – súgta rekedtes hangon, lehullott előlem a lepel. Lassan nyitottam fel szemeimet, s mikor megláttam a meglepetést el is tátottam a számat.

-KIMI?!???! – nyögtem fel –Ez… ez… az enyém? Komolyan? – néztem rá, majd egyből a szépséges autóra.

-Igen, a tiéd. Nem akartam, hogy a régi autód kapd vissza – cirógatta meg arcom – és tudtam, hogy nagyon tetszik neked ez az RS.

-Ó igen, egyből beleszerettem, amikor Franciaországban tesztelted – vigyorodtam – Kims! Imádom! És téged is! – ugrottam nyakába – hol a kulcs?

-Az autóban – biccentett felé nevetve.

-Annyira gyönyörű! – simítottam végig a motorháztetőn, az egyedi felfestések még különlegesebbé tették – mennyi 50 darab van ebből?

-Nem, 25, Európában összesen 10 – informált – legalábbis ebből a limitált szériából.

-És az egyik az enyém – vigyorogtam – köszönöm Kimi! – öleltem meg ismét.

-Szívesen – csókolt meg kedvesen, majd elengedett, látta, hogy eléggé bepörgetett a meglepetésével. Az új autó illat, a káprázatos elegancia, a sportosság… lenyűgöztek. Elégedetten simítottam végig a kormányon, szerintem, ha nem lettek volna füleim körbe érte volna a fejem a vigyorom, Kimi is csak nevetve figyelt.

-Na, nem jössz már? – pislogtam rá – ki akarom próbálni!

-Jövök – emelte fel megadóan kezeit, be se szállt még, én már indítottam.

-Mmmm, ez komolyan dorombol! – néztem Kimire csillogó szemekkel.

-Te függőbb vagy, mint én – nevetett.

-Ne túlozz – mormogtam, s kitolattam a garázsból.

-Csatold be magad – figyelmeztetett, csúnyán pillantottam rá, hogy holmi övekkel vonja el a figyelmem, mikor ez a gyönyörűség életre kel, de azért tettem, amit mond. Észre sem vettem, hogy már közel egy órája furikázunk csak úgy cél nélkül, csak mikor Kimi felvetett, hogy ő már éhes, és ha már ennyire vezethetnékem van, menjünk el abba a kis étterembe, amit amúgy imádtunk, csak elég messze volt hozzánk, így Helsinki egyik leg távolibb pontján kötöttünk ki.

-Kimi, ez az autó egy álom – bújtam hozzá a parkolóban.

-Örülök, hogy ennyire tetszik – simogatta meg az arcom - jó látni, hogy ennyire feldobott.

-Este te is örülni fogsz ennek az állapotnak – pillantottam rá csábosan, kajánul felmordult, jelezve, hogy nagyon is tetszik neki az ajánlatom. Finom vacsora után szürkületben értünk haza, Kimi gonoszkodott is velem, hogy remélni, nem akarok a garázsban aludni… Büntetésből egyedül zuhanyzott, addig én is lefürödtem, és a nem rég vásárol elcsábítlak rucimba bújtam, elrendeztem szőkés tincseim, s magas sarkúmba bújva visszamentem a férjemhez. Mikor beléptem, s felém fordult kissé eltátotta száját, s nagy szemekkel végignézett rajtam egyszer, kétszer, sokszor.

-ATYA ÚR ISTEN –ejtette ki tagoltan – Liina… eszelősen… szexi vagy – simított végig állán, miközben nyelt egyet.

-Szóval tetszik? – búgtam csábos hangon, miközben lassan körbeforogtam előtte, elkapta csípőm s ágyékához húzta.

-Tűrtőztetnem kell magam, hogy ne nyomjalak a falhoz és a bugyidat félrehúzva ne tegyelek azonnal magamévá – susogta szexi-rekedtes hangon – de… sokáig akarok veled játszani…

-Én is ebben reménykedem – emeltem fel fejem, hogy jobban nyakamhoz férjen. Be akartam vadítani, hogy aztán megmutassa ki az úr a háznál…

Reggel, pontosabban dél körül arra ébredtem, hogy valami rezeg, majd csörög.

-Räikkönen ez a te telefonod – mormogtam álmosan.

-Te is Räikkönen vagy – szusszantott, majd az ágyról kis híján leesve felkelt. Szolidan kuncogtam rajta, amire lerántotta rólam a takarót és lendületesen rácsapott a fenekemre.

-Auuu! – nyögtem fel a csattanós hang után – teee!

-Azért akkorát nem ütöttem – ingatta meg fejét, de azért biztos, ami biztos alapon kaptam egy puszit is az ütés helyére. Ez megint kuncogásra ingerelt, valójában tényleg nem fájt.

-Ki keresett ilyen korán?

-A szeretőm – válaszolta miközben a telefont nyomkodta –nem bír nélkülem, lenni.

-Szegény, sajnálom – könyököltem fel vigyorogva – nagyon lefoglaltalak mostanában, mi?

-Aha. Vehetek neki Audit, hogy ne hisztizzen – ült mellém.

-Ja, hogy te mindenkit kocsival kenyerezel le?!

-Hát? – meredt rám, majd hozzám hajolt egy csókra – butuskám, ugye tudod, hogy sohasem csalnálak meg?

-Mi ez a kiskutya nézés? – túrtam hajába somolyogva.

-A farkamat is csóváljam akkor? – vigyorodott el.

-Bolond – ingattam meg fejem, visszafeküdt mellém, mellkasához kucorodtam.

-Visszahívom Ramit – nyomott puszit homlokomra – miért kerestél hajnalok hajnalán?

-Fél egy van – jött a meglepett válasz.

-Ja. Későn aludtunk el – vigyorodott el kajánul, megingattam a fejem, íme, a drága férjuram.

-Nem akarok tudni róla – nevetgélt Rami – mikor jöttök át?

-Öööö, pár óra múlva. Két nap múlva utazunk Svájcba, szóval van még egy kis időnk. Na, mi lett a dráma vége tegnap?

-Majd ha átjöttök, megtudjátok – felelte sejtelmesen, de ha már itt rötyög, az rosszat nem jelenthet.

-Ok, drága asszonykám úgy is vezetési mániában szenved…

-Mit szólt az autóhoz?

-Elolvadt, mint ahogy tőlem is szokott – sóhajtott elégedetten.

-KIMI! – csíptem hasába.

-Ego – nevetett Rami is – majd gyertek akkor.

-Hát én agyon csaplak – tornásztam magam csípőjére, nevetve húzott le egy csókért.

-Hát ha így folytatódik inkább szex lesz, mint családi erőszak!

-De én éhes vagyok! – néztem rá nagy szemekkel – hallod? Mindjárt korogni fog a pocakom!

-Akkor reggelizzünk – söpört le magáról óvatos-könnyed mozdulattal. Néha inkább tűnt huszonháromnak, mintsem harmincháromnak…

A meglepetés! :)

Sziasztok!

Mikor megtörtént az ominózus csók, sokféle kommentet olvastam, amiben változatos folytatásokról találgattatok. Nos, igyekeztem többféle módon, illetve reakcióval ábrázolni a dolgot. Kimi és Lin elhatárolódnak, az anyukák bölcsen rávilágítanak dolgokra, Katja megbán, Rami úgyszintén, Kristii pedig… feleségként reagál.

Amúgy meg csak a szokásos baba projekt van, és mindent meg is tesznek az ügy érdekében :D Andika :D a hűtős részről te jutottál eszembe :D de még az előző kommented előtt meg volt írva ez a rész. Többen írtátok nekem, hogy a különböző történetek Kimijei nagyon hasonlóak. Nos, ez direkt van így :) Elvégre ő állandó, csak a körülmények, szereplők változnak.  Egy kicsit azonban mindig más, épp annyira, amennyire a társához kell igazodnia. :)

Nem akarom változtatni őt, főleg nem negatív irányba, a halálom az, amikor egy hülye k*csögnek állítják be, aki bunkó és nem mellesleg egoista. Lehet és kell is egy kis irónia, pimaszság, szemtelenség, sőt olykor egy kis bunkóság is a karakteréhez, de nem ez a fő irányvonal. Legalábbis nálam :) 

Köszönöm az eddigi véleményeket, és várom a mostaniakat!

L.