Harmincegyedik

-Szépen kérlek, hogy míg nem vagyok, itthon ne akarj házfelújítást tartani - kuncogott, válaszul kidugtam a nyelvem rá.
-Nem akartam - pufogtam tetetett durcissággal - csupán a emeleti ablakokat megpucolni, meg... a  garázsból kipakolni - elkerekedett szemekkel nézett, így elnevettem magam - dehogy akarok, csak gonoszkodtam veled...
-Esküszöm, te leszel a vesztem egyszer - tette kezét szívére mosolyogva.
-Már rég az vagyok - kacsintottam rá - na, de... viccet félre téve... nagyon vigyázz magadra kicsi finn - felsóhajtottam - azért Jordánia....
-Minden rendben lesz - bólintott meggyőzően - és neked kell vigyázni magatokra - simított végig pocakomon.
-Ne aggódj - biztattam - pár nap múlva találkozunk...
-Legyetek jók - csókolt meg lassan - szeretlek!
-Mi is szeretünk - kuncogtam ajkai közé - tényleg vigyázz magadra, és ügyes légy.
-Este hívlak - sóhajtotta, még egy csók, majd beszállt. Intettem és  ráérősen visszasétáltam. Újabb öt nap a finn nélkül. Elhúztam a szám a gondolattól, ekkor Riia szolidan megmozdult, megsimogattam a pocakom, hogy tudja mikor kell elterelni a figyelmem... 

***

-Na, hogy bírod a Kimi nélküliséget? - kérdezte Cam, kávéja mögül pillogott rám.
-Egész jól - ingattam fejem - nagyon büszke vagyok rá - vigyorodtam el - első nap, a hét szakaszon szinte hibátlanul ment végig, összetettben a tízedik. Kezd ráérezni erre az itiner dologra.
-Joggal vagy büszke - kuncogott.
-Biza ám - feleltem - tudod, Kimi sporttörténelmet ír, és mindezt olyan lazasággal és emberséggel, hogy az elképesztő... Itt van például  ez, hogy ő az első finn versenyző, aki két különböző szériában is világbajnoki pontokat szerzett.
-És ha jól emlékszem ezzel a második olyan versenyző a világon, aki F1-ben és WRC-ben szerez pontokat...
-Igen - bólogattam valóban büszkén - látod? Tegnap mikor beszéltünk, mondtam neki ezeket, belenevetett a telefonba, és közölte velem, hogy ez tök jó, örül neki, de ettől még nem lesz gyorsabb... 
-De lökött ez a finn, te... - nevetett Cam.
-Nekem mondod? - somolyogtam én is, majd a gép felé néztem, közben mentek már a szombati nap gyorsasági szakaszai. 
-Ma nyolc szakasz lesz ugye? - kérdezte.
-Igen. Ettől tartottak legjobban a srácok - húztam el szám - 105 és fél km-t mennek, nagyon változó körülmények közt... Azért is vagyok ám felettébb büszke Kimire, mert ezen a nehéz versenyen teljesít ennyire jól...
-El ne olvadj ám - gonoszkodott kedvesen - de tényleg, joggal lehetsz az - ismételte önmagát. 
Végül egész nap nálam maradt, rengeteget beszélgettünk, közben figyelemmel kísértük a ralit, Meg néha-néha telefonált, vagy képeket küldött, és jól esett egy-egy ráérősebb pillanatban a finnem hangját is hallani, amikor hívott. Küldött egy smst, minek tartalma csak annyi volt, hogy " Este nézd ám az összefoglalót... ;) " 
Arra gondoltam, hogy tuti azért írta, mivel interjút készítettek vele, és igazam is lett, csak épp ő másra utalt, mint kiderült... 
Elnevettem magam,mikor Meg dugta a mikrofont az orra alá, mi tagadás jó ütemben készítette az interjúkat a csaj...
" -Milyen érzés, hogy gyakorlatilag átírod a történelmet az elért eredményeiddel? 
- A feleségem is ezt kérdezte - nevetgélt, szemlátomás abszolút nem frusztrálta, hogy nyilatkoznia kell - kellemes és motiváló érzés...
Még pár kérdés a versennyel kapcsolatban, mosolyogva figyeltem a tv-t, majd eltátottam a szám a finn utolsó mondatánál.
"-És mit üzensz a rajongóidnak? 
-Köszönöm a támogatást és bizalmat - sóhajtotta, majd édes mosolyra húzta ajkait - illetve otthonra, köszönet a csodás huszonötös szám miatt..."
-Kims - súgtam magam elé, jól tudtam, hogy a kedves mondat nekem szól; 25 hetes terhes voltam Kimitől... - látogassuk meg apát - álltam fel határozottan. Örömmel töltött el a finn utalása, és a gondolat, hogy hamarosan láthatom. Persze a jól eső melegség után beugrott, hogy lehet, hogy kicsit mérges lesz, mivel várandósan óvatosságra intett... de abban bíztam, hogy annyira hiányzom neki, és úgy fog örülni a viszont látásnak, hogy el is felejti, hogy aggódnia kéne.
Fürdés után felhívtam, hogy mennyire örültem szavainak, természetesen kedvesen reklamált, hogy nem küldtem neki képet, úgy, mint múltkor... Fogtam a testápolót, és a pocakomra írtam vele, hogy szeretlek, lefotóztam, s elküldtem. Pár perc múlva így a válasz: "Nem tudod elképzelni, mennyire hiányzol az ölelésemből... hiányzik a tested meleg, a illatod... szeretlek nagyon! " Felsóhajtottam, ha minden jól megy, holnap már együtt lehetünk...
Mivel több órás útra készültem, már kora reggel a reptérre mentem, azért Marknak szóltam az érkezésemről, ő várt a reptéren is. Persze így lemaradtam az utolsó nap eseményeiről, de reméltem, hogy továbbra is abban a jó formában versenyez a finn, mint pénteken, s szombaton. Kettő után értem az országba, a kötelező csekkolásokat követően a hűs terminálból kilépve, szó szerint megvágott a meleg. Mire a rám váró Markhoz értem éreztem, hogy nedves lett a homlokom.
-Hogy bírjátok ezt a meleget? - sóhajtottam, miközben megöleltük egymást.
-Én jól a hűtőt sátorban - somolygott - de Kimi rendesen dobálja le a kilókat...
-Tudom - feleltem tétován.
-Ne aggódj már - kuncogott - figyelek rá, hogy ne legyen gond, és ő is. Arról nem is beszélve, hogy hozzá van szokva ehhez...
-Olvastam a bogbejegyzést - mosolyodtam el, csak ő képes ilyeneket irkálni, hogy a Jégember nem olvad el... 
-Kíváncsi vagyok Kimi arcára, mikor meglát téged itt - pillantott rám vigyorogva.
-Én is - nyugtáztam. Még tartott a szakasz megérkezésemkor, valamint ezen kívül 2 volt még hátra erre a hétvégére. Mikor beosontam a Citroen sátorba Kyle eltátotta a száját.
-Hát te? - ölelt meg vigyorogva.
-Meglepi - rántottam meg vállam nevetve.
-Kimi folyton arról beszél, h eszméletlenül helyes kismama vagy, és tényleg igaza van - nézett végig rajtam - jól áll a terhesség neked! 
-Köszönöm, köszönöm - mosolyodtam el szélesen, jól estek szavai. Néztük az időket, belehallgattam egy rádióüzenetbe, mosolyba szaladtak ajkaim, amint meghallottam hangját. Bő húsz perc után ért vissza a szervizbe, öltözőjébe sétáltam, hogy ne vegyen még észre. A nyitott ablakon hallottam, ahogy begurul, kirázott a hideg a gép hangjától, és persze eszembe jutott a Finn Rally, ahol mindez kezdődött... 
-Rohadt meleg van itt - hallottam hangján, hogy fintorog - átveszem ezt a szart... meg egy kicsit lehűtöm magam...
-Vagy felforrósítanak - heherészett Kyle.
-Úgy látom, megsütött a Nap - felelte a finn és benyitott, de még hátra felé figyelve magyarázott. Elkuncogtam magam, a levegőbe emelkedő keze megállt a pillanat tört része alatt, tudta, hogy ott vagyok, bár még nem pillantott meg. 
- Hello Bajnok - néztem az égő zöld szempárba, meglepetten, sőt lesokkolva bámult rám, majd huncut vigyorra húzta ajkait. 
-Kicsim - zárt karjaiba rögtön - hogy kerülsz ide? Jól vagy? Nincs túl meleged? Ugye ittál...? 
-Héhé, nyugi - kuncogtam - nagyon hiányoztál nekünk, így eljöttünk meglátogatni. Semmi baj nincs. 
-Akkor jó - sóhajtotta, s végre megcsókolt, Hosszan szenvedélyese. Beletúrtam hajába, ami persze csupa víz volt, jelen pillanatban az se érdekelt volna, ha sárral maszatol össze... - nagyon hiányoztál - susogta ajkaim közé.
-Aranyos volt nagyon a kis titkos üzeneted - feleltem boldogan - ott döntöttem el végleg, hogy jövök. Mondtam már, hogy nagyon büszke vagyok rád? 
-Igen és hálás vagyok érte - mosolygott kedvesen, elnézett fejem fölött - Kicsikém, mennem kell lassan...
-Egy kicsit frissítsd fel magad - bontakoztam ki öleléséből, jó érzés volt ott lenni mellette. Törölközővel nyakában indultunk ki, ekkor tudatosult benne, hogy tényleg ott vagyok.
-Lindi, nagyon boldoggá tettél, hogy eljöttél, de a hetedik hónap elején csak úgy repülgetsz? - aggodalmaskodott. 
-Na, már vártam - kuncogtam szolidan - Kims, nyugi, semmi bajom, Riia baba is lelkesen mozog, mióta te tapizod a hasam, szóval...
-Mi az, hogy te tapizod? - nézett kérdőn.
-Úgy értem szöszikém, hogy most négy napig jobbára én simiztem, és Riia pontosan tudja, hogy most te érsz hozzánk... - magyaráztam nevetve.
-Nagyon várom, hogy megfoghassam végre - mutatott hatalmas mosolyt, megingattam fejem, annyira hirtelen tudott egyik hangulatból a másikba esni.
-Na Bajnok, most menj, és villantsd meg tudásod - csókoltam meg. 
-Légy jó kislány addig, este pedig rosszalkodhatunk - kacsintott kacagás mellett.
-Persze - vigyorogtam, gyors csók és elsétált a Citroenes srácokhoz. Markkényelmes székhez vezetett, kaptam tőle mentás- citromos-jeges teát, sőt még ventilátort is szerzet, szóval egy szavam sem lehetett. Jó volt innen nézni őt, a srácokkal együtt szurkolni, és megnyugtató volt, hogy Kimin nem kerekedett felül az aggódó-apuka én. 
Összetettben végül nyolcadik helyen zárta a Jordán rallyt, végtelenül büszke voltam rá, s ahogy hallgattam az interjúkat, ezzel Nogierék is így voltak, Kaj is remek karriert jósolt honfitársának, mindent egybe véve, tökéletes hétvégét zártak a srácok. 
-Mit gondolsz - lépett elém egy szál törölközőben, s igen-igen kaján vigyorral - kibírjuk, míg visszaérünk a hotelbe? Vagy... - lassan megcsókolt, miközben ledobta törcsijét - vagy itt... esünk egymásnak? 
-Hm Bajnok, mi ez az ajzott állapot? - sóhajtottam.
-Eszelősen sexi  feleségem van - felelte vágyakozva, majd ellépett előlem - huha ha most nem hagyjuk abba, nem bírok leállni... 
-Csak fel? - haraptam ajkamba, amint tudatosult benne célzásom, lenézett, majd ismét rám.
-Au, pervezkedős - nevetett fel - de jól látod a helyzetet Kedvesem. 
-Hűtsd le a kis Kimit, különben nem férsz a nacidba - gonoszkodtam.
-Ez nem kicsi - csókolt meg ismét, majd magára varázsolta ruháit, igen csak jó hangulatban tértünk vissza a hotelbe.  Én is lezuhanyoztam, kivételesen Kimi nélkül, majd vacsi után mellém heveredett, ártatlan tekintetet produkálva hajolt fölém. 
-Gyengém ez a francia bugyis, trikós cucc rajtad - búgta érzéki hangon - olyan nagyon hiányoztál. 
-Mennyire nagyon? - túrtam hajába, ami hosszabb volt a megszokottnál - kívánlak téged.
-Kicsim - remegett meg hangja érintéseimtől, hosszan s szenvedélyen csókolt, ajkaival bebarangolta testem, édes pillanatokat okozva. Hihetetlenül vigyázott rám, a hetedik hónap elején járva már szép kis pocakkal rendelkeztem, és eleinte tartottam is attól, hogy ez majd visszaveti bizonyos teljesítményeinket, de a finn, ha lehet, még jobban szeretett...
Oldalt feküdtem, keze fejem alatt, légvétele még szapora volt, mint ahogy az enyém is. 
-Ennyire nagyon - kuncogott dallamos hangon - hm, három másodperc alatt felizgattál... 
-Illetve - nevettem én is - hatással volt rád a vetkőzős műsor....
-Hm - puszilt nyakamba - ha így folytatod, kezdhetjük előröl... 
-Miért - hátracsúsztattam kezem, nyakamba nyögött, ahogy megérezte matatásom - hm, alakul... de...
-Uhhh ne hergelj - fordított hanyatt és mohón megcsókolt - na tedd csak szét a lábacskáid - vezényelte vigyorogva.
-Na, de Kimi! - néztem rá nagy szemekkel - már megint??? Nem bírsz bánni a ....
-A? - vigyorgott még szélesebben, lerítt, hogy nagyon érdekli, hogy fejezem be a mondatot. 
-A - füléhez hajoltam, vissza kellett fognom magam, nehogy belenevessek - kuksiddal? - súgtam végtelenül ártatlan hangon. Egy pillanatra lemerevedett, levegőt is elfelejtett venni, majd hangos nevetésben tört ki.
-Lin - nyögte, miközben elterült mellettem, szép arca enyhén kipirult az önfeledt nevetésből - Kicsim... hát... te... ez honnan jött? Kuksiddal?! Nem 4 éves vagyok - nevetett tovább - kb akkor volt...
-Bolond - nevettem fel én is.
-Úgy szeretlek téged - támaszkodott könyökére hirtelen, lágy csókot adott, amibe bekuncogott persze - meg kell mutatnom neked, hogy nem kuksim van...
-Hanem? - incselkedtem.
-Pont az - súgta, s ismét mohón tapasztotta ajkait enyémekre....

Reggel oldalt fekve ébredtem, mikor a finn érzékeltem, hogy fent vagyok, szabálytalan formákat kezdett rajzolni pocakomra. 
-Jó reggelt Szerelmem - súgta halkan.
-Neked is szép reggelt - fordultam felé, s nyakához dugtam arcom - imádom az illatod - fűztem hozzá.
-Jó végre ismét melletted ébredni - felelte kedvesen - örülök, hogy megleptél... 
-Én is - kuncogtam - eszembe jutott, hogy egy kicsit leszidsz...
-Hm, azt azért nem - ingatta fejét - de tényleg aggódom értetek. 
-Majdnem három hónap van  még vissza - néztem zöld szemébe.
-Most olyan pedig, mintha még csak most mondtad volna el, hogy babát vársz tőlem – suttogta izgatottan.

-Szeretem, mikor azt mondod, hogy babát vársz tőlem, vagy, hogy a feleségem – vallottam somolyom okáról- jó hozzád tartozni…

-De ugye tudod, hogy kell majd egy kiskrapek is Riia mellé?! – ült fel vigyorogva.

-Kiskrapek? – idéztem őt.

-Egy kissrác, az én fiam, aki talán pont annyira lesz autó bolond, mint én… - felelte, lerítt, hogy maga előtt lát egy jövőképet.

-Kims – kuncogtam – ugye tisztában vagy azzal, hogy a Riiával kapcsolatos dolgokat is a wrc listához néztem..?

-Na, ebben mázlink volt – dőlt vissza mellém – látod? A kishölgyet sem terveztük, mégis a legjobb ütemben fogant meg…

-Előbb legyünk túl ezen a törpén – mutattam hasamra –aztán majd beszélhetünk egy kissrácról…

-Szeretnél még gyereket? – kérdezte kíváncsian.

-Igen – bólintottam- eleve nagycsaládot akartam mindig is, nekem is van tesóm, és jól tudom, hogy ez mennyire remek dolog. És különben is, ezeket a veszedelmesen gyönyörű zöld szemeket – simítottam végig arcán – tovább kell vinnie valakinek…

-Teljesen elkápráztatsz – felelte halkan, ahogy lehunyta szemit, Lágy csókot adott szavaimért, majd óvó ölésébe bújtam. Riia ekkor mozdult meg, elmélázva tettem kezem pocakomra, az én világom, teljesen kerek volt…

Kedves olvasóim! 

Feltehettem volna már az j részt, de nem voltam megelégedve vele, és így utólag örülök is annak, hogy hallgattam a megérzéseimre :) Elnézéseteket kérem a hosszabb fejezet nélküliségre, de bízom benne, hogy a többi töri új részeivel tudtalak kárpótolni benneteket :) Szinte teljesen átírtam ezt a részt az eredetihez képest, és bár én úgy érzem ( ritka pillanat :D ) hogy jól sikerült, továbbra is várom a véleményeiteket :) 

Ezen felül, nemsokára újabb szavazást fogok indítani, ugyanis (Kittinek már küldözgettem részeket ) Kimi rendkívül inspiratív módon hat, 3 új történet került porondra! :) Jó pár rész meg is van írva már :)  Mindegyikük a finn köré épül, de teljes mértékben más az eddigiekhez, illetve az újakhoz képest :) A Novella I. befejezése után kerül ki a másik novella. Direkt jelzem előre, ugyanis mindkettővel terveim vannak a jövőre nézve ;) Hálás vagyok nektek a kommentekért, illetve a látogatásért, remélem továbbra is ilyen szép számmal ajándékoztok meg engem :)