1.

1. rész - Találkozások

Pár órás repülő út után végre megérkeztünk Monacóba. Kisétáltunk a reptérről és bevágódtunk a ránk váró autóba. Még jó, hogy a cégem küldözgeti utánam az autómat! Ezért is imádtam a D&D Holdings’ –nál dolgozni. Négy éve kezdtem ott, személyi asszisztensként, de sikerült felküzdenem magam. Igaz rengeteg munkával járt. Talán még a szerencse is mellém pártolt Eva személyében. A keménykezű, munkamániás főnöknőm személyében. Első nap behívatott az irodájába, megkérdezte, hogy iszom a vodkát. Na, erre a kérdésre nem számít egy 20 éves kezdő, egy milliárdos üzletasszonytól. Első meglepetésem után közöltem vele, hogy alma lével, erre ő megkért, hogy csináljak kettőt és a bár felé mutatott. Miközben kevertem az italt, úgy éreztem, megint sikerült kifognom a lehető legrosszabbat. Mit keresek én itt? – futott át az agyamon, az almaszelés közben. Bedobtam pár jégkockát a pohárba, ráöntöttem az italokat és Eva felé fordultam. Erre ő cigarettával kínált… belekortyolt a mixbe, elmosolyodott és két slukk között kijelentette, hogy jóban leszünk. Még azon a napon fél 12-ig bent tartott egy, tömény szivatós melóval járó kollekció miatt, rengeteget magyarázott és szép lassan beavatott az üzlet minden titkába. Két hónap múlva előléptetett és egy 3 fős csapatot bízott rám. Innentől nem volt megállás. Mostanra én irányítottam az egyik forgalmazott márkánk európai cégét, mindenféle sporteseményen részt vettünk, számos világhírű sportolóval hozott össze a sors. Mivel sokan tartoznak alám, ma már megtehetem, hogy csak ott veszek rész, ahol akarok. És mivel a Forma-1 kicsi korom óta a szenvedélyem, pár éve több futamon részt vettem. Mint szurkoló. Ám most második alkalommal tárgyalni mentem.  De az majd csak szombaton délután lesz, most még csak kedd van, és pihenni jöttünk a barátnőmmel. Megkaptuk kedvenc kollégám jachtját egész hétre, jól el leszünk, úgy érzem…

- Ugye nincs messze a kikötő? –kérdezte enyhén nyűgösen Kety.

- Ne aggódj, kb 10 perc és ott vagyunk, és már fekhetünk is ki a napra- néztem rá mosolyogva.

-Lin, nem felejtettél el valamit? –csóválta meg a fejét. – Keressünk egy normális boltot, rám férne egy ital… - sóhajtott fel színpadiasan.

-Chh Ket..!- nevettem fel.

-Ez Bébi, Monacó!- kiáltott nagymosoly kíséretében.

Beértünk a kikötőbe, ami dugig volt persze, még jó, hogy Ben jachtjához tartozott parkolóhely is. Ráadásul jó kis luxus hajók és autók álltak itt. Kiszedtük bőröndjeinket és elindultunk a dokk felé. Ben hajója a 3225 számnál volt, gyönyörű, hófehér és piszok drága.

-Lin, ugye nem álmodom? Te is látod? –kacarászott Ket.

-Igen, tényleg megérkeztünk, gyere alkeszem pakoljunk le és keressünk piát- karoltam át.

A mellettünk lévő hajón 4 srác állt és figyelt minket. Félig magyarul félig angolul beszéltünk, amire felkapták a fejüket. Nem nagyon figyeltem rájuk, de az egyik mintha ismerős lett volna…. Vagy már hallucinálok??

Felmentünk a szépséges hajónkra, körbejártunk, és egyből bele is szerettünk. Bennek remek ízlése és sok pénze volt, és ez látszott a hajón is. Kinti-benti jacuzzi, hatalmas szobák, luxuscikkek mindenhol. Mintha szállodába lennék, nem is hajón. Indítványoztam Ketnek, hogy fürödjünk le, bikini, rövidnaci, és irány a város beszerzőkörútra. Mivel külön fürdőnk volt, 20 perc múlva végeztünk is. A nyitott ablakon át hallottam, hogy a szomszéd srácok nagyon jól érzik magukat, üvöltött a zene és néha ők is. Reméltem nem ez lesz egész héten, mert akkor nem leszünk jóban…  Felvettem türkiz színű bikinim, egy farmer rövidnacit és egy halvány szintén türkiz vékony toppot. Ket is hasonlóan öltözött, meleg volt, sütött a nap és remekül éreztük magunkat. Felkaptam a kistáskám és vigyorogva elindultunk a dokk felé. És itt jött a baj. A szomszéd srácok kiöntöttek egy csomó pezsgőt a dokkra, amitől csúszott, Ket pedig elegánsan el is vágódott rajta. Bosszúsan káromkodott magyarul, én meg nevettem, mikor láttam, hogy nem ütötte meg magát nagyon. Hallottam, hogy a srácok lehalkítják a zenét, halkan kuncognak, és megindulnak felénk. Na,  ebből mi lesz….

-Ne nevess, inkább segíts. De én felmegyek arra a hajóra és pofán vágom ezeket a hülyéket.- morgott Ket

- Nem kell felmenned, jönnek maguktól is- mondtam neki, erre felnézett és elhúzta a száját.

Egy világos barna hajú srác lépett mellénk, és angolul kezdett beszélni hozzánk.

-Bocs, véletlenül leejtette a haverom az üvegeket, így csúszik– mosolygott a srác Ketre. – Ugye nem ütötted meg magad nagyon? – nyújtotta felé a kezét, hogy felsegítse a lányt.

-Nem. De örülnék, ha nem ide locsolnátok a piát. – morgott Ket angolul. – Ezt inni kell, ha nem tűnt volna fel… - dünnyögte magyarul.  Itt lépett hozzánk egy sötét hajú, napszemüveges, macho típusú srác is.

 - Bocsika cicus, véletlen volt – vigyorgott, és megfogta a karját. Rálestem Ketre, láttam felhúzta magát. Amúgy én is. Cicus? Ki ez a gyökér?

-Először is nem vagyok cicus. Másodszor ne fogdoss. – pampogott Ket.

A srác felhorkan, majd rávágott a neki háttal álló lány fenekére és hátra lépett, amolyan nem csináltam semmit – bárgyú vigyorral.

-Te mégis mit képzelsz magadról? Ide állítasz piásan, pofátlan módon tapizod a barátnőmet? És azt hiszed még jól is áll. Ki vagy te? Csak egy idióta barom állat- emeltem fel a hangom, utáltam az ilyen vezérbika jellegű pasikat.

-Mi történik itt? Miért üvöltözöl a barátommal?- csatlakozott hozzánk egy égszínkék pólós szőke srác.

-Azért, mert a barom részeg haverod miatt a barátnőm elvágódott a dokkon, ráadásul pofátlan módon letapogatta - feleltem neki kicsit nyugodtabb hangnemben, ugyanis egyből felismertem. A hangját, az arcát, mindenét. A srác elvigyorodott, ránézett a haverjára, majd vissza rám.

-Hát bocs. Tény, hogy bunkóság volt Kajtól, de azért ne akadj, ki ennyire kérlek. Ha jól látom nem sérültetek meg- vigyorgott rám, enyhén fellengzős stílust használva.

-Csodás látom te épp olyan bunkó vagy mint ő. - fortyogtam

-Tudod te, hogy kivel beszélsz kislány?- szólt bele a Kaj nevű.

-Először is nem vagyok kislány! Másodszor, igen tudom ki ő, de az, hogy F-1-es pilóta nem jogosítja fel a tahóságra és az egoizmusra, nem fogok hasra esni attól, hogy Kimi Räikkönen szóba áll velem. – dühített fel, és ezzel a lendülettel el is indultam az autóm felé.  –Idióta barom –morogtam magamban közben.

- Várj… kérlek. – szólt utánam az említett, sóhaj mellett megálltam és felé fordultam.

-Hivatalosan: Kimi Räikkönen vagyok, és ne haragudj a haveromra, nem direkt öntötte ki a pezsgőt. És bocs, hogy a barátnőd elesett. Kárpótlásul meghívhatunk titeket ma estéra a hajónkra? – nyájasan mosolygott és kezet nyújtott.

-Ehem…. mi ez, hogy hivatalosa Kimi Räikkönen vagyok? – nevettem – jó ég, ennyire ne nézz már minket dughatónak! Bájos bemutatkozás, de marhára lejön, hogy kissé rájátszol.

-Két percen belül kétszer bunkóztál le – felvont szemöldöke alól pislogott rám – kicsit visszavehetnél. Amúgy meg tényleg sajnálom, hogy elzúgott a barna – biccentett Ket felé – van egy baszott nagy folt a seggeden –fűzte hozzá.

-Kuva eget – emelte égnek szemeit Ket – átöltözöm, várj meg – dobta felém a kocsi kulcsot.

-Szóval, ha már szomszédok leszünk, igazán elárulhatnád a neved szöszi –sóhajtozott.

-Ne szöszizz – sziszegtem.

-Figyelj… kezdjük előröl, ok? Ha már egyszer miattunk alakult ez ki, kárpótlásul tényleg meghívnánk titeket vacsorázni, és tudod eléggé megkönnyítené a dolgot, ha nem lennél ilyen ellenséges….. – lassan pislogott rám, majd halkan hozzá tette, mintha gondjaim lennének az agyi kapacitásommal – itt kellett volna a neved mondani…

- Idióta – mormogtam magyarul – nem mondod? – gúnyolódtam -  Linda York. És még nem tudom, meglátjuk. A haverod bocsánatot kérhetne Kettől, ő esett el, nem én – mondtam méltóságteljesen.

-Rendben Linda. Igazad van, Kaj bocsánatot kér tőle – mosolyodott el szolidan.

-Ne haragudj, tényleg bunkó voltam- sóhajtozott a nagy macho, úgy látszott tényleg bánja, legalábbis jól csinálta, ha nem. Kezet nyújtott barátnőmnek, s úgy folytatta -Kaj vagyok, és tényleg szeretnénk kiengesztelni titeket a hülyeségeink – Kimi köhintett- jó a hülyeségem miatt. Barátnőm méregette, majd az utolsó pillanatban megfogta a kezét:

-Ket. Talán megbocsájtok.  Ha Lin benne van, felőlem átmehetünk este. De csak, ha normálisak lesztek.

Ránéztem barátnőmre, kissé meglepett, hogy elsőre belemegy. Én kérettem volna még magunkat…

-Rendben estére átmegyünk. De tényleg csak akkor és addig maradunk, amíg viselkedtek. – sóhajtottam, nem voltam biztos abban, hogy ez jó ötlet. Friss husi egy ilyen finn hajón…?

-Megbeszéltük, este nyolcra várunk titeket – felelt Kimi s mintegy véletlen ezer wattos vigyort villantott. Belekaroltam Ketbe, részemről befejezettnek tartottam ezt a beszélgetést.

 -Na milyen élőben a kedvenced? Azt hittem, ha találkozunk vele, majd el akarsz ájulni. De rendesen tartottad magad, ha nem tudnám, hogy imádod, azt hinném, tényleg nem izgatott a dolog, hogy ő áll előtted. Te nem is rossz pasi. És azt hiszem, tetszel neki. – vigyorgott barátnőm s ártatlan hatást elérendőn ajkához érintette napszemüvegét

-TE HÜLYE VAGY. Beverted a fejed? – morogtam rá, lesújtó pillantás mellett. Még hogy elájulni…

-Ahaaa, szóval úgy állunk, hogy annyira nem is hagyott hidegen ez a kis malőr…. – hümmögött okoskodva – ahh, vegyünk valami piát, nem bírom ezt a feszültséget! – mártírkodott.

-Esküszöm otthagylak a boltban – mormogtam, mire ő csak nevetett. Nos, Kimi… Idegesítő és nagyképű. Ez a két jelző jutott eszembe rögtön róla. Csak ne lenne ilyen kibaszottul helyes…

Sziasztok!

Először is tegnap feltettem a történet plakátját, tartalmát, szereplőit, lessétek meg  :) Ez úton is köszönöm Kittinek a remek képet! *.* Imádom! :) :$ (ezt is :D )

Szóval azt hiszem, már az első részből lejön, hogy ez egy könnyed, romantikus történet volt. Azt mondják, létezik szerelem első látásra. Mindenki másképp vélekedik erről, de én ebbe a történetbe ezt vettem alapul. Mondhatni, hogy a MS ellentéte olyan szempontból, hogy itt minden klappol. Akik olvasták tudják – és itt meg is kérem őket, hogy ne áruljanak el semmit a sztoriról – hogy ez egy ízig-vérig támogatjuk egymást, és megküzdünk egymásért az élet adta viszontagságokban történet. Jelenleg 110 rész van kész ( 109 lett publikálva, amihez 205 hozzászólást kaptam), több, mint 1000 word oldalon keresztül…. Szóval lesz mit olvasni :D Bár történnek rész összevonások. Ez a nyugis történetet kedvelőknek fog igazán tetszeni szerintem, és ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek negatív események, reakciók, szereplők… A SZJÚ-hoz tudnám a legjobban hasonlítani amúgy. :) Az adott részhez bemásolom a régi blog kommentjét, egy kis múltidézés gyanánt :) Bízom abban, hogy a régi történet új formában elnyeri a tetszéseteket! A sztori 2007-ben kezdődik ez fontos!

Várom a véleményeket!

L.