Tizenharmadik

Ébresztőre keltünk, magángépünk Zürichből indult. Teljesen más érzés volt most a gépen ülni, mint legutóbb.  Várakozásommal ellentétben hamar megérkeztünk a  Palma de Mallorca nemzetközi repülőtérre. Kimi előre foglalt autót, így a hivatalos papírok elintézése után szállodánk felé igyekeztünk.

-Arabella Son Vida – olvastam a hotel tájékoztatóját a finnek – az odafigyelő gondoskodás és a modern kényelem tökéletes harmóniája egyesül a Son Vida ötcsillagos luxusszálloda mesebeli környezetében… juj, Kimi ez nagyon jól hangzik – vigyorogtam rá.

-Ühüm – nevetgélt, remek hangulatban voltunk mindketten, különleges izgalom vibrált körülöttünk. Kis híján tátott szájjal figyeltem a hatalmas épületet, tényleg mesebeli környezetben voltunk.  A hotel egyik felét az élénkzöld természet borította, kimagasló pálmafákkal, csodás pázsitokkal, az épület másik felén pedig a tengerpart kékeszöld víztükre mosolygott ránk, a világos homokkal ölelkezve. A recepciós természetesen azonnal vip státuszba sorolt minket, lelkesen vezetett szobánkba.

-Ez meseszép… - nyögtem fel, ahogy végigsétáltunk szobánkon. Egykedves előtérből nyílt az ajtó a hálóba, melynek közepén hatalmas, baldachinos franciaágy terült el. Plazma tv, minden extrával felszerelt mini bár, és egy hatalmas tolóajtós terasz, melyről a kilátás a végtelennek tűnő vízre esett. Hangulatos gyertyák, kényelmes bútorok, hatalmas párnák, az elegancia tökéletesen keveredett a sziget különleges hangulatával. Egy üveg behűtött minőségi pezsgő várt ránk, tényleg úgy éreztem magam, mint aki egy álomba csöppent. A finn öntött nekünk az édes nedűből, mosolyogva koccintottunk ránk és az első nyaralásunkra. Hosszú csókot váltottunk, majd birtokba vettük medencét.

-Fantasztikus itt – húzott karjaiba a vízben már.

-Remekül érzem magam veled itt – kuncogtam – költözzünk ide.

-Jó is lenne – nevetgélt – de azt hiszem, egy idő után hiányozna a hideg, a hó.

-Tipikus finn srác – öleltem át szorosan – amúgy nekem is, főleg a hó…

-Csak 35 fokban beszélgetünk a télről… - adott lágy csókot. Jó másfél órát szórakoztunk, majd egy késő ebédet fogyasztottunk, utána egy kis sziget felfedező sétára indultunk. A finnek kifejezetten jól állt a rövid, kiemelte izmos testének minden tökéletes porcikáját, határozottan büszke voltam, hogy egymáshoz tartozunk. Utunk végén egy eldugott kis tengerparti szakasznál kötöttünk ki, teljesen más volt a tengervízben fürdeni. Rengeteget nevettünk közben, beszélgettünk, még jobban ismerkedtünk. A naplemente a parton ért minket, a homokban fekve gyönyörködtünk az égi tüneményben. Mikor eltűnt a horizont mögött szenvedélyes csókot váltottunk, hanyatt fektetett és hosszasan kényeztetett ajkaival.

-Mi lenne, ha visszamennénk a hotelba Gyönyörűm? – susogta nyakamba érzékien.

-Benne vagyok – mosolyodtam el, kézen fogva sétáltunk vissza szobánkba, a körülöttünk pezsgő világ még inkább hatott érzékszerveinkre. Visszaérve hűs koktélt kaptunk, vigyorogva léptünk szobánkba.

-Le kéne zuhanyozni – sóhajtottam vállába, épp szorosan ölelt.

-Együtt? – susogta halkan, miközben apró csókokat adott nyakamra, elnyíltak ajkaim a kényeztető pusziktól.

-Akár… - nyögtem fel, puha szája enyémet súrolta, ahogy tovább beszélt.

-Szeretnéd? – búgta érzékien.

-Igen – sóhajtottam lehunyt szemekkel, erős karjai védelmezőn ölelték testem, ujjai lágyan cirógatták felhevült bőröm, vad vágyat lobbantva mindkettőnkben.  Karjaiba vett fürdőnkig lágy puszikkal halmozta el ajkaim. A hatalmas zuhanykabinra lestem, enyhe pír öntött el arcom a gondolattól, hogy a finn velem lesz a csobogó víz alatt. Bíztatóan mosolygott rám, lágy csókja közben kigombolta rövid farmernacim, sóhajtozva léptem ki belőle, ajkain csak addig váltak el, míg levettük egymás felsőjét. Megnyitotta a csapot, szemembe nézve oldotta ki bikinim csomóját, csípőmnél fogva magához húzott, enyhén zihált az izgalomtól. Mikor megszabadultunk utolsó ruhadarabunktól ismét karjaiba vett, a víz alatt tett le, miközben végigsimított hátamon.

-Olyan gyönyörű vagy Kicsim – susogta, felnyögtem, ahogy keze mellemre siklott, egyre vadabb örvényként száguldott a vágy ereimben. Érzéki módon kente el testemen a tusfürdőt, megremegtem, ahogy gyengéden ölemhez ért, követtem példáját és simogatva barangoltam be testét. Hosszas fürdés után nagy törölközőt borított ránk, szorosan öleltem felhevült testét, egyre többet és többet akartam belőle. Fenekem alá nyúlt, ölébe ugrottam, felmordult erre, teljesen összesimult testünk. Az ágyra fektetve szenvedélyes csókot adott, birtokba vette nyakam, melleim, ujjaival hasamon körözött, eszelősen gyengéden simogatta combom, kéjesen nyöszörögtem alatta. Végigsimított ölemen, megremegtem mozdulatára, ahogy legérzékenyebb pontom ingerelte.

-Kimss – túrtam nedves hajába, magamhoz vontam csókjáért, miközben végigsimítottam hátán, oldalán, pocijához jutva lecsúsztattam kezem öléig.

-Ohh Linda – sóhajtotta kéjesen ajkaim közé – olyan nagyon vágyom rád… Megfeszült gerincem, ahogy megéreztem ujját magamban.

-Édesss – lihegtem halkan, kényeztető mozdulatai a menny felé repítették tűzforró testem.

-Kényeztetni akarlak – búgta rekedten, felszisszent, ahogy példáját követve legérzékenyebb pontjára összpontosítottam figyelmem. Pár perc után elkapta kezem, mesteri játékától remegett testem, gyönyöröm vadul csapott le rám, apró sikolyok hagyták el torkom.

-Erre gondoltam  – susogta elégedetten, lágy puszikat adott, de én őrülten vágytam a finn testére, vad vágy hajszolt, hogy végre érezhessem őt. Sosem volt egy férfi sem ilyen hatással rám, hosszas gyönyöröm után azonnal akartam őt. Csókokkal simogattam mellkasát, Kedvesem zihált mozdulataimtól, hanyatt fektetett, óvatosan rém feküdt, ahogy elnyitottam lábaim, férfiasságával kényeztetett tovább.

-Érezni akarlak végre – nyöszörögtem, úgy éreztem, ha nem kapom, meg azonnal felgyulladok.

-Én is  – sziszegte, szép szeme ködös volt a visszafogott vágytól. Megemeltem csípőm, lassan belém hatolt, vad remegés futott végig testén, ahogy egyé váltunk.

-Ohh Kimiii – húztam végig körmöm hátán első, szenvedélyes mozdulatainál, a kéj ragadozó módjára vette birtokba minden porcikám.

-Annyira finom vagy Édes – nyögte, forró lehelete égette nyakam. Mindketten erősen ziháltunk, de nem gyorsított mozgásán, szenvedélyes lökésekkel hajtott mindkettőnket a gyönyör felé. Erősen nyaka köré fontam karjaim, mélyen belélegeztem a finn édes illatát, tudtam, pár perc és ismét elönti testem a mámor, megrészegítve, minden érzékem egyszerre lüktet fel a szeretett férfi mozdulataitól.

-Kimi… - súgtam elfúlón, tudatni akartam vele, hogy a mennyekbe repít, vad morgása, izmainak remegése válasz volt égő porcikáim ritmusos mozgására. Utolsó lökésével teljesen kitöltötte testem, gerincem megfeszült, levegőért kapkodva adtam át magam a kéjes gyönyörnek. A finn hátravetette fejét, lehunyt szemekkel hosszan felnyögött, édes testét vad gyönyör rázta. Szépen ívelt ajkain mosoly játszott, nyakamhoz dugta szöszi fejét. Percekig feküdtünk így.

-Lindaaa – zihálta – ez csodálatos volt - megemelte fejét lágy csókot adott – érezni élvezeted…

-Te okoztad – simogattam meg arcát, lassan lehanyatlott rólam és izmos mellkasához húzott- életem legcsodálatosabb szeretkezése…

-Szeretlek – emelte meg fejem államnál, zöld szeme teljesen tiszta volt most, boldogság csillogott íriszében.

-Én is szeretlek – viszonoztam vallomását boldogan.

-Megérte várni  – simogatta kezem szelíden – tegnap egy hajszál tartott vissza, hogy ne csábítsalak el- kuncorászott – de ez így felejthetetlen…

-Az biztos – sóhajtottam vigyorogva – ez így volt tökéletes Kicsim. Hirtelen hanyatt fektetett és megcsókolt.

-Szerettem volna, hogy tökéletes legyen – mondta kedvesen.

-Az volt  – bíztattam – had bújjak ide – néztem rá nagy szemekkel, miközben óvatosan hanyatt löktem.

-Gyere  – tárta ki karjait, párna volt háta mögött, így tökéletesen hozzá tudtam simulni. Nagyon boldog voltam, ahogy tervezgettük mit csinálunk a héten, aztán, ha haza mentünk… Egy óra múlva a finn kimászott mellőlem késői vacsit rendelni, elnéztem formás fenekét, izmos lábait, akaratlanul is felsóhajtottam. Vigyorogva nézett vissza rám.

-Mi ez a nagy sóhaj ?

-Semmi, semmi – legyintettem hatalmas mosollyal arcomon és magamra húztam a lepedőt. Persze visszafeküdt mellém és karjaiba zárt, elnevettem magam.

-Kis boszorka, azt akarod, hogy veled foglalkozzak – húzott teljesen magára nevetgélve – ennek örülök, mert én veled akarok foglalkozni, mindig – szelídítette kedves mosollyá nevetését.

-Szeretlek ám – mondtam ki legelső szavam, mi eszembe jutott mondatától. Végighúztam puha ajkán ujjam, elnyitotta, egyből hozzáhajoltam édes csókjáért. Hátam kezdte simogatni, egyre szenvedélyesebbé váló csókunk közben, hanyatt fordított és kezét belső combomra csúsztatta. Beleremegem, ő tovább simogatott.

-Igen, ez itt érzékeny rész neked - susogta – olyan finom, puha a bőröd… Feljebb csúsztatta kezét – hoppá – morogta játékosan, miközben lassan kényeztette legérzékenyebb pontom.

-Kimsss- nyögtem fel, a vad tűz megint tovaterjedt testemben, magamhoz húztam, ajkát mohón szívtam be, elhúzta kezét, dereka köré kulcsoltam lábaim. Hosszú csókunknak a kopogtatás vetet véget, meghozták vacsoránkat.

-Lin – nyögött fel vágyón – várj egy picit…

-Aaa, nem érdekelt – húztam vissza fejét, belemosolygott számba.

-Mindjárt folytatjuk Gyönyörűm – ült fel, sóvárgó pillantást küldött felém és kilépett a szobából. Lepedőbe csavartam magam és utána mentem, helyes kis kocsi volt telepakolva mindenféle finomságokkal. Leszakított két szem szőlőt, egyiket számba adta, de amint ajkaim közé vettem a gyümölcsöt egyből meg is csókolt. A szőlő édes leve keveredett a finn csókjának finom ízével, hozzásimultam, vágytam rá. A másodikat ajkai közé vette, ahogy hozzá hajoltam, picit elhúzta fejét, szemlátomást élvezte, hogy magasabb nálam. Átkaroltam nyakát, így húztam magamhoz, mosolyogva rántotta le testemet rejtő lepedőm.

-Te csalsz – dorgáltam játékosan, megkaptam a gyümölcsöt, csókkal együtt.

-Nem, nem… csak nem jó, hogy eldugod csodaszép tested – hajolt nyakamhoz.

-Te is… - súgtam, picit beleremegtem, ahogy végighúzta ujjait gerincem mentén.

-Gyere csak, az előbb abbahagytunk valamit – mormogta, miközben ölébe vett, szép, nagy ágyunkon fektetett el, hosszas csókja közben lehúztam maciját, hozzám simult, lágy, kényeztető mozdulatai ismét megvadítottak. Egy óra múlva enyhén lihegve feküdtem karjaiban.

-Ez… én…ez – elnevettem magam, nyökögésemen, a finn mellém könyökölt.

-Jó volt? – húzta kaján mosolyra ajkait.

-Ááá, elmegy – legyintettem, kidugta rám nyelvét és tetetett ducissággal hanyatt feküdt. Ráfeküdtem és arcát két oldalt nyomva csücsörítettem száját, megpusziltam kuncogva, és belefújtam a levegőt. Felnevetett, és átölelt.

-Mit csinálsz szőkém? – nevetgélt.

-Rakka – néztem rá, nagy boci szemekkel – nagyon jó volt veled…

-Úgy éreztem, tetszett… - csibészes mosolya leírhatatlan volt- tényleg elképesztően finom vagy…és olyan puha, mindenhol – nevetgélt kedvesen.

- A te bőröd is puha ám – simítottam végig mellkasán kuncorászva  - eszünk?

-Persze – ült fel velünk – én az előbb is enni akartam…

-Aha, pont úgy tűnt, mikor a hálóba vonszoltál… - méltóságteljesnek szánt pillantással léptem ki a szobából, majd hirtelen eltűnt lábam alól a talaj, a finn vigyorogva emelt fel derekamnál fogva. A kanapéra telepedtünk, igen csak elnyújtott vacsiban volt részünk, mivel folyton nevetgéltünk, egymást etettük. Hosszú idő után most éreztem először, hogy igazán felszabadult vagyok, és, hogy valóban élek…

Reggel a finn még aludt, mikor én felébredtem, óvatosan kiosontam mellőle, rendeltem reggelit, miután meghozták visszamentem hozzá. Apró puszikkal ébresztettem, oldalt feküdt, a vékony kis takaró csak deréktól lefelé fedte testét, természetesen hosszasan gyönyörködtem a finnben.

-Édesem – súgtam halkan, lassan mozogni kezdett, hasra csúszott sóhajai közepette. Hátát cirógattam, halkan felkuncogott.

-Folytasd… - nyögte álmosan, elképesztően édes volt így. Beletúrtam hajába, hogy nyaka szabaddá váljon, puha bőréből édes illat áradt. Mikor megfeszítette izmait mellé feküdtem, átfordult és karjaiba zárt.

-Minden reggel erre akarok ébredni – susogta halkan – melletted. Megemeltem fejem, hogy végre érezhessen ajkait.

-Ezentúl így is lesz – bíztattam, kinyitotta szép szemeit, zöld írisze végig futott vonásaimon, szája mosolyra húzódott. Kicsit lustálkodtunk, majd reggeliztünk, másfél órával később a hotelhez tartozó fehér homokos tengerpart felé sétáltunk. Rengeteget nevettünk, beszélgettünk, hosszan úsztunk, élveztük, hogy együtt vagyunk. Kettő után a parti teraszos étteremben ebédeltünk, kifejezetten tetszett nekem ez a lengedező szellőben, verőfényes napsütésben való kinti étkezés, főleg, hogy a finn is teljesen felszabadultan viselkedett, egész lényéből áradt egy boldog, laza, de mégsem meghatározható energia.

Ez a minket kiszolgáló pincérnő figyelmét sem kerülte el, nyíltan végignézett páromon, azon se lepődtem volna meg pofátlan magatartás után, ha leül mellénk.

-Meg volt elégedve az étellel? – fordult felé rebegő szempillákkal, Megállt a villa a kezemben, először is mert olyan hangnemben beszélt Kimihez, amitől enyhe hányinger kapott el,aztán meg, mi az hogy egyes szám első személyben társalog, mikor én is ott vagyok?

-Ööö, ja, igen – vágta rá, nem igazán foglalkozott a nővel, engem nézett, míg hozzá beszélt.

-Hozhatok még valami? Desszertet? Tehetek önért még valamit? Akármit? – folytatta szerintem elég kétértelműen, első gondolatom az volt, hogy lendületből ráöntöm a kancsóban lévő italt, a vak is láthatta, hogy nyíltan flörtölne a finnel, még úgy is, hogy ő közben az én kezem fogja… Végül Kimi vetett véget gyors gondolatmenetemnek.

-Nem! – vágta rá enyhe fintor mellett, ismét rám nézett, édes mosolyra húzta ajkait – Kedvesem?

-Mehetünk – bólintottam, nem voltam féltékeny típus, de ez, amit a csaj levágott itt nem igazán tetszett. Felálltunk, a lányhoz fordultam.

 – A következő kiszemeltjénél, ne akarjon ennyire nyíltan kikezdeni egy férfival, miközben a barátnője vele van – jegyeztem meg enyhén gúnyosan és kellően hangosan ahhoz, hogy körülöttünk háromasztalnyi sugarú körben felfigyeljenek a lányra. Még hallottam meglepett hápogását, de a finn védelmező ölelésére koncentráltam, ami vállam köré fonódott. Halkan felkuncogott, kérdőn néztem rá.

-Féltékeny voltál? – őt ez mulatatta.

-Nem! – vágtam be a ducit rögtön, felbosszantott, hogy ő ezt ennyire semmibe veszi, fordított helyzetben ő már őrjöngene, hisz pasiból van…

-Lindi – sóhajtotta, még mindig mosolyogva – szerintem meg igen - felnyögtem.

-Kimi, azt nem mondd, hogy nem tűnt fel, hogy az a kis hölgy – gúnyolódtam – mennyire nyíltan kikezdett veled!

-Dehogynem – állított meg – de én csak rád figyeltem – bíztatott kedvesen, rájött, hogy dühös vagyok – egyáltalán nem foglalkoztatott, csak a te rabul ejtő tekinteted… - forgatta játékosan szemeit.

-Dinka – súgtam elmosolyodva, lágy csókot adott, nem értettem, hogy lehet ennyire puha az ajka.

-Tudsz tollasozni? – kérdezte szobánk felé menet.

-Természetesen – nevetgéltem, a délután hátralévő részét a puha fűben ugrálva töltöttük, rengeteget nevettem a finn előadásain, igazából ő nagyon vicces egyéniség volt, csak ép nem mindenkinek mutatta be.

Kicsit kifáradva, de nagyon lelkesen indultunk egy hangulatos kis sétára vacsi előtt. A tengerparton kószálva egy csendes, eldugott öbölbe jutottunk, a magasodó sziklák teljesen elzárták a külvilág kíváncsi szemei elől. A tört fehér, puha, meleg homokban kézen fogva sétáltunk az egyik lapos kicsi sziklához, felültem a finn mellém.

-Megkapott a nap – simogattam karját, ahogy átkarolt, mellkasának dőltem, jó érzés volt a finn karjai közt lenni.

-Téged is –emelte meg kezem, elnevettem magam, úgy mozgatta végtagjaim, mintha az övéi lennének. Becsúsztatta kezét lenge kis ruhám alá és a hasam kezdte simogatni, lehunyt szemmel élveztem mozdulatait. Lassan lopva a távolságot egyre lejjebb haladt, miközben nyakamra apró csókokat lehelt. Tagadhatatlanul hatással voltak rám mozdulatai, ösztönösen felnyögtem, ahogy végigsimított ölemen.

-Kims… ezt abba kéne hagyni – próbálkoztam felüléssel, de, hogy megállítson enyhén nyakamba mélyesztette fogát, miközben lényegre törően körözött ujjával vékonyka bikinimen.

-Miért is? Tán, nem jó…? – susogta kéjesen.

-De… - remegtem meg enyhén – csak épp bárki megláthat… - nyögtem.

-Ugyan Kicsikém, sehol senki – hangja akár a cseppentett méz, elengedett és maga felé húzva megcsókolt. Combomba markolt, hirtelen felállt mellőlem, két kezemnél fogva húzott maga után a szikla mögé.

-Igen Rakka? – vigyorodtam el kaján mosolyán, szenvedélyesen megcsókolt.

-Szeretkezzünk itt – búgta ajkaim közé – csak ketten vagyunk….

Csókja vadító volt, mire feleszméltem – úgy 2 másodpercre – már a homokban feküdtünk, lágyan simogatta testem, égető vágyat kiváltva belőlem. Eszméletlenül csábító volt vele, a morajló tenger mellett, a puha homokban… Az, ahogy ajkaim közé morgott, ujjainak játéka teljesen elvették józan eszem, gyorsan megszabadítottam ruhájától, érezni akartam őt mindenhol.

-Lin – hangja több mint kéjfűtött volt – annyira kívánlak – zihálása zene volt füleimnek, elnyíltak lábaim, teljesen mezítelen voltam, az adrenalinom növelte, hogy végül is bármikor, bárki erre sétálhat…

Mohón húztam magamhoz, eszét vesztve simult hozzám, pár kényeztető mozdulat után kitöltötte testem, egy pillanatra megállt, hogy kiélvezzük a pillanatot, majd ösztönösen mozogva repültünk a mennyek felé.

Érzékeim vadul tomboltak, az ereimben száguldott az a bizonyos édes mámor, meg sem lepődtem, hogy gyönyöröm mennyire gyorsan talál rám. Megfeszítettem izmaim, eszelős sóhajaim válaszok voltak a finn érzéki nyögésire, pár lökés után követett, hosszan felmordulva adta át magát élvezetének. Erősen simult hozzám, lehelete nyakam csiklandozta, erőtlen puszit adott légvétele nyomában. Ahogy csillapodott kapkodó légzésünk, hosszú csókot váltottunk. Itt, az eldugott öbölben, ahol az elemi, ősi erők találkoznak, örökös harmóniában élve, mindketten eddig át nem élt érzéseket tapasztaltunk.

-Szeretlek – mosolygott rám boldogan, zöld írisze varázserővel bírt.

-Én is szeretlek Rakka – vallottam kedvesen, ismét csókot kaptam szavaimért.

-Szeretem, ahogy mondod a nevem- kuncorászott – egy icipicit akcentussal, de annyira édesen ejted ki…

-Nem tudok finnül – nevetgéltem én is. Lassacskán felöltöztünk, ráérősen sétáltunk vissza, valahogy nem akaródzott elmenni a partról, mikor megemlítettem a finnek, felnevetett.

-Pedig már elmentél… - rám lesett, hogy reagálom le enyhén perverz ízű szófordulatát.

-Mint, ahogy te is… - vigyorogtam rá, úgy látszik, ez a hely tényleg új dolgokra tanít.

Válasz helyett csak nevetve ölelt, kiváló hangulatban értünk vissza hotelunkba…